Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Minden harmadik magyar allergiás

A 15 év feletti magyar lakosság 36 százaléka szenved valamilyen allergiában saját bevallása szerint - derül ki a GfK LHS HealthCare 2010 májusában végzett lakossági felmérésének eredményeiből. Az allergiások 38 százaléka nem tesz semmit, 34 százalékuk keresi fel az orvost, vagy szedi az orvos által felírt gyógyszereket. 12 százalékuk az alternatív gyógyászati módszerekben, 10 százalékuk pedig az életmódváltásban látja a megoldást. A nők jóval aktívabbak a megoldások keresésében a férfiaknál.

Az allergiások csaknem fele, 47 százaléka szezonális allergiában szenved, 44 százalékuknak folyamatosan fennálló - például fém, kő vagy nap - allergiája van, vagy rovarcsípésre allergiás - derül ki a GfK LHS HealthCare 2010 májusában végzett lakossági felmérésének eredményeiből. A folyamatosan fennálló allergia a nőket sokkal jobban érinti, az allergiás nők 56 százalékát, míg a férfi allergiások csupán 30 százalékát. Ez leginkább az ékszerhasználattal és az öltözködési szokásokkal hozható összefüggésbe.

A szezonális allergia a március és október közötti időszakban jelentkezik az ebben szenvedőknél. Ennek a csoportnak közel harmadánál (31 százalék) a parlagfű szezonnal kezdődnek el a kellemetlenségek. Másik ilyen periódus, a május, ekkor kezdődnek a tünetek a szezonális allergiában szenvedők ötödénél (20 százalék).

"Az allergiások 38 százaléka nem tesz semmit allergiája ellen, 34 százalékuk fordul orvoshoz, illetve az orvos által felírt gyógyszereket szedi. 12 százalékuk alternatív gyógyászati megoldást választ, 10 százalékuk pedig a kiváltó ok elkerülésében, illetve az életmódváltásban látja a megoldást" - mondta el Dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A férfiakra az egészséggel kapcsolatos általános attitűdjüknek megfelelően inkább jellemző, hogy nem tesznek semmit, arányaiban 20 százalékkal vannak többen, mint a nők. Ennek megfelelően a nők aktívabbak a megoldások keresésében, 50 százalékkal többen szednek nem vényköteles gyógyszert, mint a férfiak és 26 százalékkal többen fordulnak alternatív gyógyászati megoldásokhoz.

A legnépszerűbb alternatív megoldás a sópipa és a sóbarlang, valamint a homeopátiás készítmények. Ezek használóinak száma eléri a gyógyszertárakban recept nélkül kapható gyógyszereket használók közel kétharmadát (60 százalék). A gyógyszert szedők mintegy harmada (37 százalék) akkor kezd el gyógyszert szedni, amikor elkezdi érezni a tüneteket, a másik csoportot alkotó 31 százalék pedig a korábbi tapasztalatai alapján, még a tünetek jelentkezése előtt. Egynegyedük (26 százalék) csak akkor, amikor már nagyon súlyosak a tünetek, és 6 százalékuk kényszerül arra, hogy folyamatosan szedjen gyógyszert.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×