Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Arizonában a gyorshajtók "győznek"?

Arizonában a gyorshajtóknak "áll a zászló", ugyanis a polgári tiltakozó mozgalom hatására a rendőrség az autópályáknál felállított sebességmérő készülékek leszerelésére kényszerülhet.

Ez a délnyugati állam volt az első az országban, ahol minden autópályán sebességmérő berendezéseket helyeztek el a gyorshajtás visszaszorítására. Az autósok körében népszerűtlen program bevételei azonban elmaradnak a várttól, egyre többen nem fizetik be a büntetéseket, és mind erősebb a civil tiltakozás. A fotóradarok leszerelését követelő polgári mozgalom népszavazás kiírását szorgalmazza.

Arizonában 2008 szeptemberében kezdődött az autópályás sebességmérő program, és ma már 76 készülék ellenőrzi a járművek sebességét. A program támogatói szerint a berendezések hatásosak, ugyanis lassítják a forgalmat, és ezzel javítják a baleseti statisztikákat.

Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy a program sérti az autósok szabadságát, és inkább a pénzgyűjtésről, semmint a biztonság fokozásáról szól.

Az Egyesült Államokban 25 szövetségi állam több mint 300 városában - egyebek mellett New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban és Washingtonban - használnak közúti sebességmérő készülékeket, de Arizonában a legerősebb a tiltakozás.

A Mexikóval határos államban sok ilyen berendezést tesznek használhatatlanná: letakarják, leragasztják, lefestik azokat. Volt olyan kamera, amelyiknek csákánnyal estek neki, egy másik helyen pedig egy majom álarcot viselő autós tucatszor hajtott el az ellenőrző készülék előtt a megengedettnél nagyobb sebességgel.

Jeff King, Arizona közbiztonsági minisztériumának illetékes tisztviselője elmondta, hogy értetlenül állnak a durva reagálás előtt, hiszen a cél csak az, hogy az autósokat a sebességkorlátozások betartására késztessék. Szerinte sokkal ésszerűbb lenne, ha az emberek nem pazarolnák feleslegesen idejüket a sebességmérők elleni küzdelemre, hanem az előírások szerint közlekednének.

A programban 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között 700 ezer büntetést postáztak gyorshajtóknak, akiknek 127 millió dollárt kellett volna befizetniük, de csak 36,8 millió dollár folyt be.

Az Egyesült Államokban a büntetési felszólításra háromféleképpen reagálhatnak az autósok: fizethetnek, bíróság elé vihetik ügyüket, vagy nem tesznek semmit.

Utóbbi esetben jó eséllyel megúszhatják a dolgot, mivel a rendőrség nem tudja bizonyítani, hogy a gyorshajtók megkapták a fizetési felszólítást. A büntetési tikettek pedig három hónapon belül lejárnak, ha azokat nem kézbesítik személyesen.

Szinte lehetetlen megállapítani, hogy mennyien nem fizetik be a büntetéseket, de mivel sok gyorshajtó ügyében a túlterhelt bírósági hatóságok nem képesek személyesen eljárni, az autósoknak számtalan esetben nem kell fizetniük.

Címlapról ajánljuk
Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Több mint 100 ezer új hallgató érkezik idén ősszel a felsőoktatásba, ami a tanévkezdéssel együtt jelentősen átalakíthatja a diákmunkapiacot. A Mind-Diák Szövetkezet szerint a diákok a nyári időszaknál kevesebb órát vállalnak majd, ugyanakkor a hosszú távú gyakornoki programok többsége változatlanul működik tovább, és egyre fontosabb szerepet kapnak a szakmai tapasztalatot nyújtó pozíciók.

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×