Thomas Baumgartner, a Zürichi Egyetem professzora szerint egyszer arra is alkalmas lehet a módszer, hogy megállapítsák: a feltételes szabadlábra bocsátásra váró bebörtönzöttek közül ki gondolja komolyan ígéretét a változásra.

A kutatók funkcionális mágneses rezonanciás (fMRI) felvételen követték önkéntesek agyának aktivitását. A készülékben egy pénzügyi műveletekkel megbízott játékos foglalt helyet, aki összeköttetésben volt megbízójával. A játékbeli befektetőnek valódi pénzt adtak, amelyet megötszörözhetett, ha megbízást adott befektetésére. Ekkor azonban kockáztatta, hogy a megbízott megtartja magának az összes pénzt.

A kutatók megállapították, hogy az alku és ígéretek stádiumában más aktivitásmintázat jelentkezett azoknál, akik később tartották szavukat, és más azoknál, akik megszegték ígéretüket. Az utóbbi esetben az érzelmekhez kapcsolódó agyterületek mutattak nagy aktivitást.

Baumgartner szerint ez arra utal, hogy érzelmi konfliktusba kerül magával az, aki előre tudja, hogy adott szavát nem áll szándékában megtartani. Hozzátette, hogy az agyi aktivitásvizsgálat vélhetően nem buktatja le a patológiás hazudozókat, akik úgy tudnak hamis ígéretet tenni, hogy ez nem okoz érzelmi konfliktust számukra.

A tanulmány részleteit a Neuron című tudományos szaklapban tették közzé a szerzők.