A két külön macskafajtát kinézetük alapján sikerült megkülönböztetniük a többitől a ciprusi macskaimádóknak. Afrodité magasabb, kecsesebb, s megjelenésének különös eleganciát kölcsönöznek hegyes végű fülei. A Szent Heléna fajta képviselői zömök testalkatúak, szélesebb a pofájuk, a koponyájuk, viszont rövidebb az orruk. Mindkét fajtát hosszú és félhosszú bundával egyaránt tenyésztik.

Ciprus szigetének lakói a világon elsőként háziasították a macskát. Erről tanúskodik a 2001-ben francia régészek által Sillurokamboszban, azaz a "Kutyák mezején" feltárt 9500 éves temetkezés, amelyben a gazda kedvenc macskájával együtt aludta örök álmát.

Adott eseten egy nyolchónapos vadmacskáról van szó, amely nagyobb volt, mint modernkori háziasított rokonai. E felfedezésig a tudósok úgy vélték, hogy az óegyiptomiak domesztikálták elsőként a macskát.

S hogy miért pont Afrodité és Szent Heléna? A görög mitológia szerint a szerelem istennője Ciprus partjainak közelében emelkedett ki a tengerből, Szent Heléna pedig a Kr.u. IV. században érkezett a szigetre egy csónaknyi macskával, hogy megszabadítsa Ciprust a kígyóktól.

A Szimerini című lap szerint a Ciprusi Macskatenyésztők Társasága DNS-tesztek alapján igyekszik majd bebizonyítani a két fajta egyedülálló voltát.