"Mintha véget sem ért volna a százéves háború" - mondják sörgyártói berkekben. Nem az Anglia és Franciaország közötti középkori csatározásokra gondolnak persze, hanem az amerikai és a cseh Budweiser sörgyáraknak a 20. század eleje óta tartó harcára.

Arról, hogy ki is a cégnév jogos birtokosa, ismét bíróságnak kell döntenie. A tengerentúlon Budnak is becézett nedű gyártója ugyanis egy 2005-ös euórópa uniós irányelvet kihasználva közölte: a csehek nem használhatják a Budweiser nevet és így felrúgta a tűzszünetet.

A csehek azt állították, hogy az amerikaiak benyomultak a területükre, "olyan sunyi és igazságtalan módon, hogy itt már csak az angol jog segíthet". Ezért egy londoni bíróság elé vitték az ügyet.

Az amerikaiak érve szerint az EU-irányelve kimondja: a márkanév használata jogtalan, ha korábban már bejegyezték ugyanazt a márkanevet.

A csehek 1989-ben folyamodtak bejegyzésért, az amerikaiak viszont tíz évvel korábban. Ezért mondják azt, hogy bár a cseh Budweiser otthona a németül Budweis néven emlegetett Ceske Budejovice, a márka a tengerentúliakat illeti meg.

A felek világszerte több perben mérték össze eddig erejüket, mint az egyik angol lordbíró megjegyezte, "a jogász szakma nagy örömére".

Az amerikai Budweisert 1876-ban kezdték gyártani a déli Missouri államban, és a nevet Adolphus Bush, a cég alapítója választotta. A két gyártó viszonylag békésen megvolt egymással egészen a századfordulóig. 1911-ben megegyeztek arról, hogy csehek használhatják a nevet Európában, míg az amerikaiak Észak-Amerikában.

Az amerikai gyártó, az Anheuser-Bush azonban gyors növekedésnek indult, és söröshordói nemsokára az európai partokat ostromolták. A két cég között azóta nincs béke és több, mint 40 pert indítottak egymás ellen.