Az ötvenes évek végén kutatók több mint tízezer gyerek sorsát kezdték nyomon követni. Feljegyezték a súlyukat és a magasságukat, a viselkedési problémáikat, az apák foglakozását, a család nagyságát, és azt is, hogy a szülők mennyire figyeltek gyerekük taníttatására.

Ahogy a gyerekek a felnőttkorba léptek, a kutatók feljegyezték, milyen tanulmányokat végeztek, mi a foglalkozásuk, házasok-e, dohányoznak-e, fogyasztanak-e rendszeresen alkoholt, és milyen az egészségi állapotuk.

A Pediatrics című folyóirat legutóbbi számában publikált tanulmányból kiderült: a kutatásban részt vett gyerekek közül 192 24 és 46 éves kora között halt meg. A kutatók azt találták, hogy a korai halál esélye közel kétszer akkora volt azoknál, akiknél 11 éves korukban alacsony intelligenciaszintet mértek.

A Helsinki Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az alacsony IQ és a korai halálozás közötti összefüggés nem egyszerűen a szülők szocioökonómiai státuszára vezethető vissza, sőt ennek csak csekély a szerepe.

Dr. Markus Jokela elmondta: azt találták, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek szüleiket nagyon érdekelte gyerekük oktatása, alacsonyabb halálozási rizikójuk volt, mint azoknak a gyerekeknek, akiknek szüleik nem igazán mutattak érdeklődést csemetéjük iskolai előmenetele iránt.

Az alacsonyabb IQ-szinttel összefüggésbe hozható halálozási kockázatot növelheti a gyerekkori problémás viselkedés is - teszik hozzá a finn kutatók.