Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Internethasználat Magyarországon: még igazak a sztereotípiák

Magyarországon ötször annyi fiatal internetezik, mint ahány idős ember - a többi között ez is kiderült két piackutató cég, az NRC és a TNS közös felméréséből. A világhálót leggyakrabban a városi fiatal férfiak, legritkábban pedig a falvakban élő idős nők használják. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni. A lakosság fele még soha nem használta a világhálót.

A magyar lakosság internetes szokásait vizsgálta két cég, az NRC és a TNS közös kutatása, amelynek eredményeit félévente publikálják. 2008 első félévében öt százalékpontos növekedés volt az internetezők arányában, a 15-69 korosztály 46 százaléka internetezett, azaz három és félmillió magyar használja legalább havonta egyszer a világhálót - vázolta az InfoRádió kérdésére Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója.

Az Egyesült Államokhoz vagy a skandináv országokhoz képest ez még mindig jelent némi lemaradást, de az Európai Unióban is a lakosság hatvan százaléka internetezik, és még a szomszédos országok közt is akad, ahol többen használják a világhálót, mint nálunk - derül ki a kutatásból.

Azok a sztereotípiák még mindig igazak, miszerint az internetet elsősorban a nagyobb városokban, főleg Budapesten használják, leginkább a fiatalok és a férfiak. Ahogy nő az internetezők tábora, úgy ezek a különbségek némileg csökkennek. Jelenleg a férfiaknak az 50, a nőknek a 42 százaléka internetezik.

Sokkal nagyobb különbségek figyelhetőek meg viszont az életkori megoszlás tekintetében. A 15-24 éveseknek a 80 százaléka netezik rendszeresen, a 25-34 éveseknél ez már csak 60 százalék, az ötven év felettieknek viszont csupán a 16 százaléka látogatja a világhálót.

A településtípusokat tekintve is valóban megfigyelhető, hogy míg a budapestiek kétharmada használja az internetet, addig a legkisebb településeken csak az ottaniak egyharmada tesz ugyanígy.

A legalább havi rendszerességgel internetezők 70 százaléka már otthon ül a gép elé, elsöprő hányaduk pedig szélessávú hozzáféréssel rendelkezik. Keskenysávú elérésre már nem igazán fizet elő senki, az inkább csak megmarad korábbról azoknak, akik ezzel is megelégednek. Egyre inkább nő a kábeltévés elérések részaránya is.

A kétfajta jellemző internethasználat a "hasznos" és a "szórakoztató" világháló fogalmával írható le. Akik frissen lépnek be az internetezők táborába, elsősorban szórakozásra használják azt. Ahogy azonban egyre rutinosabbá válnak, felfedezik a világháló hasznos oldalát is, így a hétköznapjait könnyítik meg annak használatával.

A rendszeresen netezők kétharmada vásárolt, rendelt árut már életében legalább egyszer interneten, és 40 százalékuk rendszeresen él a lehetőséggel. De például az internetezők 67 százaléka keresett már állást a világhálón.

Egyre többen, a netezők fele használja a világhálót kommunikációra is, a Skype vagy az msn segítségével, és a felük hallgat rádiót az interneten.

Végül vannak a kifejezetten internetes tartalmak, mint például az online játékok vagy a blogolás, amelyeket a kapcsolódók nagy többsége figyelemmel kísér, illetve maga is űz.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A hulladék geopolitikája – már a kidobott akkumulátorért is verseny indul

A hulladék geopolitikája – már a kidobott akkumulátorért is verseny indul

Egy elhasznált akkumulátor első pillantásra hulladék. Valójában azonban lítiumot, nikkelt, kobaltot és más értékes anyagokat tartalmazó potenciális nyersanyagforrás. Washington most ezt a másodlagos nyersanyagforrást is nemzetbiztonsági logikába emeli, miközben Európában néhány éven belül már magáért a feldolgozható hulladékért is kiéleződhet a verseny.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Több száz drón támadta Ukrajnát, már idén megkaphatja a 2027-es hitel egy részét Kijev

Több száz drón támadta Ukrajnát, már idén megkaphatja a 2027-es hitel egy részét Kijev

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza. Ukrajna már idén szeretné lehívni az Európai Unió által 2025-re tervezett hitel egy részét, hogy fedezni tudja 27 milliárd dolláros költségvetési hiányát

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×