A mogyoró iránti érzékenység az egyik leggyorsabban terjedő ételallergia a Földön, s ma már súlyos egészségügyi problémát jelent. Nagy-Britanniában például 2001 és 2005 között megduplázódott a betegek száma, és becslések szerint 440 ezer gyerek, illetve 45 évesnél fiatalabb felnőtt szenved mogyoróallergiában, amely legrosszabb esetben egyetlen mogyorószem elfogyasztása miatt halálhoz vezethet.

A legsúlyosabb állapotban lévőknél akár egyetlen szem mogyoró anafilaktikus sokkot okozhat: hirtelen feldagad a testük, nem kapnak levegőt, a vérnyomásuk pedig lezuhan - ilyen esetekben létfontosságú a sürgős orvosi beavatkozás.

A mogyoróallergiára ráadásul nincs gyógymód. A leginkább érintettek kénytelenek állandóan adrenalinnal töltött fecskendőt hordani magukkal, hogy azonnal beadhassák, ha kezdődik az anafilaktikus sokk.

A szakértők azonban azt remélik, hogy van remény az életveszélyes reakciók megelőzésére. A legperspektivikusabbnak az immunterápia tűnik, amelyet más allergiafajtáknál már alkalmaznak; ennek az a célja, hogy megakadályozza a szervezet immunválaszát, illetve rábírja a szervezetet, hogy elviselje az allergiarohamot.

Ezt úgy érik el, hogy folyamatosan növekvő mogyorómennyiséghez szoktatják a szervezetet, hogy az immunrendszer "megtanulja", hogyan viselje azt el. Szénanátha és hasonló allergiák esetében injekcióval adagolják az anyagot - a mogyorónál azonban ez nem működik az életveszélyes reakció miatt.

Pszichés okai is vannak

A kutatók eddig két módszert alkalmaztak: egyesek egyre növekvő mennyiségű mogyoróval etették a pácienseket, mások újfajta gyógyszereket vetettek be, amelyek vagy elfojtották az immunrendszert vagy átrekonstruálták a mogyoró fehérjéit, hogy ne váltsanak ki veszélyes immunválaszt.

Azzal is próbálkoznak, hogy olyan, genetikailag módosított mogyorót fejlesszenek ki, amely nem vált ki allergiás rohamot. Az észak-karolinai Mezőgazdasági Egyetem tavaly sikerről számolt be, ám mivel az allergiás reakcióért túl sok fehérje felelős, szinte kizárt, hogy lehet olyan "allergiamentes" mogyorót nemesíteni, amely hasonlít az eredetire.

Megoldás lehet az is, hogy nem tartják távol a terhes nőket és a gyerekeket a mogyorótól; kiderült ugyanis, hogy Afrika bizonyos részein, ahol a babákat mogyoróból készült levessel etetik, hogy könnyebb legyen az elválasztás, gyakorlatilag ismeretlen a mogyoróallergia.

A gyerekek ráadásul ki is nőhetik az allergiát: amerikai orvosok, akik 80 gyerek sorsát követték figyelemmel 4-től 14 éves korig, azt találták, hogy több mint a felüknél elmúlt a mogyoróérzékenység.

Az allergia terjedésének mellesleg pszichés oka is van. Felmérésekből kiderült, hogy míg ötből egy felnőtt hiszi azt magáról, hogy allergiás bizonyos élelmiszerekre, a valóságban azonban ez csupán minden huszadikuk esetében igaz.