Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Újabb gyógyszerről derült ki, hogy hatástalan

A kutatók szerint hosszú távon nem hatásos az a gyógyszer, amelyet hiperaktív gyermekek ezreinek írnak fel az orvosok. Amerikai kutatók szerint a készítmények több éves szedés után a növekedést is gátolhatják.

A hiperaktív gyermekeknek általában koncentrációs problémáik vannak. A betegség csak öt-hat éves korban diagnosztizálható, de a viselkedési zavar összetettsége miatt gyakran nem is állapítható meg pontosan.

Ezek a gyermekek általában megállás nélkül futkároznak, képtelenek egy helyben ülni, és alvás közben is sokat mozognak. Gyorsan és sokszor váltanak át az egyik cselekvésből a másikba. Ezek a gyermekek sokkal több kontrollt igényelnek, mint a hasonló korúak, és gyakran előfordul náluk, hogy nem képesek befejezni, amit elkezdtek.

A hiperaktív gyermekeknek általában Ritalint írnak fel az orvosok. A kutatók azonban most kimutatták, hogy bár rövid távon megoldja a gyermekek koncentrációs zavarait és viselkedési problémáit, hosszú távon már nem jelentkeznek a készítmény előnyei.

Cukorbetegséget is okozhat

Egy egyesült államokbeli kutatóintézet csaknem 600 gyermek adatait tekintették át 1990 óta. Kimutatták, hogy azok a gyermekek, akik a hiperaktivitás elleni készítményeket szedték, sem magasságuk, sem a súlyuk tekintetében nem gyarapodtak annyira, mint társaik.

Ugyanakkor azoknál, akik legalább három évig szedték a készítményt, már az előnyeik sem jelentkeztek. A kutatás azt is kimutatta, hogy a gyógyszer szedése súlyproblémákat okoz, emellett cukorbetegséget is kiválthat és az agyi képességeket is csökkenti.

A szer ugyanakkor egyre "kedveltebb" világszerte. A 60 milliós lakosú Nagy-Britanniában tavaly több mint 55 ezer gyermeknek írták fel, a társadalombiztosító pedig csaknem 28 millió fontot, azaz több mint 100 milliárd forintot költött ezek támogatására.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×