Címke: menekültek (459 cikk)

Hogyan is áll most az illegális bevándorlók elosztását szabályozó paktum az Európai Unióban, mire számíthatnak egyes tagállamok, illetve mi történik akkor, ha egy ország kerek-perec visszautasítja az egészet? – minderről beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense az InfoRádióban.

Évekkel ezelőtt a korábbi Scholz-kormány vállalta, hogy Németország befogadja a tálib rezsim elől menekült, azóta Iszlámábádban rostokoló afgánokat. A Merz-kabinet az ígéretet kelletlenül "megörökölte", a belügyminiszter ugyanakkor pénzadományokkal igyekszik őket inkább hazaérésre bírni.

A konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíció már előzetes döntést is hozott egy szigorításról, amely elvenné az ukrán menedékkérők egyik fontos németországi juttatását. Az ukrán elnöknek küldött rendkívüli üzenet mögött többféle lakossági nyomás is áll.

Csehországban újra emelkedik az ukrajnai menekültek száma. Vít Rakusan belügyminiszter szerint Brüsszel most hivatalosan is elismerte az országot, mint olyan tagállamot, amely jelentős migrációs helyzettel néz szembe. Ennek alapján Csehország mentesülhet az uniós szolidaritási hozzájárulás egy része alól, amelyet eredetileg a déli országok migrációs terheinek enyhítésére hoztak létre.

Miközben csaknem 1 millió szíriai menekült él Németországban, mind a CDU-ban, mind a kisebbik keresztény pártban, a CSU-ban szinte példátlan vihart kavart a kereszténydemokrata külügyminiszter a szíriai menekültekkel kapcsolatos nyilatkozatával. Johann Wadephul szerint a polgárháború sújtotta közel-keleti országban olyan viszonyok uralkodnak, hogy aligha lehet szó a Németországban tartózkodó szíriai menekültek hazaküldéséről.

Megdöbbentő látvány fogadta a német külügyminisztert Szíriában. Johann Wadephul szerint aligha lehet számítani arra, hogy a Németországban tartózkodó szíriai menekültek egyhamar visszatérnének hazájukba. Afganisztánban más a helyzet, onnan inkább még mindig befogadásra várnak az emberek.

A márciusban hivatalba lépett, Christian Stocker néppárti kancellár vezette koalíciós kormány a menekültpolitika jelentős szigorítását hirdette meg. Ennek része a kitoloncolások végrehajtása is, amit most egy afganisztáni példával támasztott alá.

Augusztus óta a tízszeresére nőtt a Németországban letelepedni akaró fiatal ukrán férfiak száma.

Ismét a menekültpolitikáról tárgyal a német parlament. Az egyik fő napirendi pont a menekültek honosításának szigorítása.

Nem először állt elő sajátos javaslattal a német menekültpolitika szigorításának Friedrich Merz kancellár melletti másik fő képviselője, Alexander Dobrindt belügyminiszter. Az időzítés nem véletlen, szombaton ugyanis Münchenben több európai kollégája részvételével szűkebb körű találkozót tartanak.

Az Európai Uniót Tanácsa ajánlást fogadott el kedden, amely szerint a tagországoknak az ideiglenes védelemi jogállás kibocsátásáról fokozatosan át kell állniuk nemzeti tartózkodási engedély biztosítására a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnaiak számára és elő kell készíteniük a hazájukba visszatérni szándékozók támogatását, amennyiben a körülmények lehetővé teszik.

A kisebbik keresztény kormánypárt, a CSU elnöke szerint egyelőre nincs sok esély a békére az Oroszország által ostromlott országban. Markus Söder szerint német katonák bevetéséről nem lehet szó, viszont megfontolandó a katonai szolgálatra alkalmas ukrán menekültek hazaküldése, elvégre saját országuk biztonságáról van szó.

A német belügyminisztérium a dpa hírügynökségnek vasárnap beszámolt arról, hogy a hosszú ideig hatalmon lévő Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása óta Németországból Szíriába visszatérő menekültek száma lassan emelkedik, bár továbbra is viszonylag alacsony.

A tálib rezsim 2021-es hatalomra kerülése óta gyökeresen megváltozott Németország és Afganisztán viszonya. Az akkori Scholz-kormány beszüntette az afgán menekültek fogadását, ugyanakkor rendkívüli esetekre egy önkéntes befogadási programot léptetett életbe. Ennek jegyében vált ismertté, hogy Iszlámábádból menekült afgán családok érkeztek Németországba.

Meghaladja a hatmilliót a Németországban élő menekültek száma. Egy tanulmány szerint közülük egyre többen érzik úgy, hogy nem látják szívesen őket. Ennek ellenére túlnyomó többségük maradni kíván.

Megvétózott újabb három jogszabályt az augusztus elején hivatalba lépett lengyel elnök, köztük a háború elől menekülő ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodását és munkavállalását szabályozó törvény módosítását - ezt maga Karol Nawrocki közölte hétfői sajtóértekezletén.

Az osztrák menekültpolitika szigorításának jegyében is újdonságként hatott az az alsó-ausztriai hír, amely szerint a tartományi hatóságok szeptember első napjától jelentkezési kötelezettséget írnak elő a magánszálláson bejelentett menekültek számára. Mindezt a tartományt az Osztrák Néppárttal közösen kormányzó radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bevándorlási ügyekért felelős politikusa közölte a nyilvánossággal.

2025 első hónapjaiban mintegy nyolcezer menekült Görögországból Németországba utazott tovább, hogy ott védelmi státuszt kérjen. Az ügy pikantériája, hogy a görög hatóságoktól már korábban hasonló státuszt kaptak.

A Trump-adminisztráció arra kérte a csendes-óceáni Palaut, hogy fogadjon be amerikai menedékkérőket. A mini szigetállam nem tagja az ENSZ Menekültügyi Egyezményének

Három évvel a háború kitörése után a kezdeti lelkesedés sok helyen apadni látszik az ukrán menekültek támogatásában. Egyebek közt ez derült ki a Migrációkutató Intézet elemzéséből, amelyről a szervezet munkatársa nyilatkozott az InfoRádiónak.