Infostart.hu
eur:
390.48
usd:
338.01
bux:
120452.49
2026. március 3. kedd Kornélia
Polt Péter legfőbb ügyész az Országos Bírói Tanács alakuló ülésén a Kúria épületében 2018. január 30-án.
Nyitókép: Mohai Balázs

A legfőbb ügyész feljelentésként továbbította a hozzá érkezett parlamenti kérdést Tóth Tamás volt MKPK-titkár ügyében

A közelmúltban lemondott Tóth Tamás püspökkari titkár eltussolási ügyében tett fel kérdéseket a DK-s Vadai Ágnes Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azokat a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította, a nyomozóknál folytatódik az ügy.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, amelyben azt tudakolja, vizsgálja-e az ügyészség, milyen szerepe volt Tóth Tamásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárának a "katolikus egyházon belüli pedofil-bűncselekmények eltussolásában".

Ismert, a Válasz Online, az Index, a Telex és a Népszava egymással kis időbeni eltéréssel közöltek tényfeltáró írásokat a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye egyes papjaihoz köthető szexuális bűncselekményekről, amelyek során Tóth Tamás, az MKPK titkárának felelőssége is felmerül mint aki részt vehetett az ügyek eltussolásában, ezt a felelősséget maga az MKPK is vizsgálja, Tóth Tamás pedig lemondása után már nincs pozícióban a katolikus egyház vezetésében. A nevéhez köthető egy olyan, az ügyekben megfogalmazott védekező közlemény is, amely Bábel Balázs megyéspüspök neve fölött jelent meg, de az egyházi vezető már akkor tagadta, hogy a közleményt ő fogalmazta volna, a Válasz Online pedig tényként közölte, hogy Tóth Tamás áll a fogalmazvány mögött szerzőként. Tóth Tamás a tudósítások szerint más, a katolikus egyházon belül zűrösnek számító ügyben is felbukkant.

Az ügyekben felmerült egyházi személyek "laicizálása" vagy már korábban, vagy ezt követően azonnal megindult (R. Gábor, H. Róbert, B. R., Bese Gergő).

Kérdésében Vadai Ágnes részletesen kitért rá, hogy Tóth Tamásnak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesen keresztül jó kapcsolata volt a kormány felé, így vele kapcsolatban felmerülhet a jogtalan előnyszerzés és a hátrányokozás is, "magatartásával és cselekményével szándékosan és személyesen segíthette bűncselekmények elkövetőit", és "eljárások sikerét is meghiúsítani törekedett".

Vadai Ágnes több alkérdést is felvonultatott a kérdés alatt:

  • mit tett az ügyészség a történtek kivizsgálása érdekében;
  • milyen eljárások indultak az ügyekben eddig;
  • ha már indultak eljárások, azok hogyan állnak;
  • milyen nyomozási cselekmények, bizonyítási eljárások, vizsgálatok, elemzések zajlanak;
  • sor került-e már gyanúsítotti kihallgatásokra, ha igen, milyen jogi minősítésű cselekményekben;
  • az eddigi eljárások jogszerűek voltak-e;
  • nem rendül-e meg az ügyészségbe vetett közbizalom ilyen helyzetben;
  • milyen lépések történnek a hasonló cselekmények jövőbeni megelőzése érdekében?

A kérdést - mint az az ügyészségi portálról kiderül - Polt Péter tartalmilag feljelentésként értékeli, azt így a Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította.

A feljelentés elbírálásának eredményéről a nyomozó hatóság nyújt majd tájékoztatást - zárul a legfőbb ügyészi válasz.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×