Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
315.1
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell

Koránja alapján sikerült azonosítani a meggyilkolt afgán elnököt

Egy arannyal díszített apró Korán segítségével sikerült azonosítani Afganisztán harminc éve meggyilkolt első elnökének holttestét.

Mohammed Daúdot a szovjet támogatással végrehajtott 1978-as katonai puccsban végezték ki családjának több tagjával és közeli munkatársaival együtt a kabuli elnöki palotában. A holttesteket titokban hantolták el, és a sírokat három évtized után, idén nyár elején találtak meg.

A hatóságokat a puccs egyik részvevője, egy volt tábornok vezette nyomra. Kabultól keletre, a hírhedt Policsakri börtön közelében két tömegsírt találtak, az egyikben 16, a másikban 12 holttesttel.

A holttestek azonosítása hat hónapig tartott, végül az egyik tetem mellől előkerült díszes Korán segítségével sikerült megállapítani, hogy valóban Daúd és társai földi maradványait találták meg, a kötet ugyanis az elnöké volt. "Szaúd-Arábia uralkodójától kapta egy hivatalos látogatás alkalmából" - mondta Ahmad Farid Raaid, a vizsgálatot végző egészségügyi minisztérium szóvivője.

Puccs itt, puccs ott

Mohammed Daúd halálának napját sok afgán az ország történetének legsötétebb napjának tartja, mert a puccsot évtizedes szovjet megszállás, polgárháború és az iszlamista tálibok hatalomra kerülése követte. Az 1978-as katonai hatalomátvétel óta becslések szerint mintegy kétmillió afgán vesztette életét, és több mint hatmillió elmenekült az országból.

Az első afgán elnök egyébként maga is puccsal került hatalomra 1973-ban, kihasználva unokatestvére, Mohammed Zahír Sah, az utolsó afgán király távollétét. A hatalomban Daúd megpróbált szembeszállni az iszlamisták befolyásával, köztársaságot hozott létre, reformokat vezetett be, és bár sorozatban kötötte a Szovjetunióval a szerződéseket, jó kapcsolatokat igyekezett kiépíteni a Nyugattal is. Gazdasági és belpolitikai intézkedései azonban 1978. április 27-én forradalomhoz vezettek, és a fegyveres erők megdöntötték kormányát.

Egy évvel később bevonultak a szovjetek és megszállva tartották az országot egészen 1989-ig, a szovjet birodalom összeomlásáig. A kivonulás után tovább folytatódott a zűrzavar, majd a tálibok diktatúrája következett, amelyet 2001-ben megdöntöttek az Egyesült Államok vezette koalíciós erők, de az országban azóta sincs nyugalom.

Címlapról ajánljuk
Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Lángokban a legnagyobb dunai kikötő, Zelenszkij egy titokzatos tervről beszélt - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Lángokban a legnagyobb dunai kikötő, Zelenszkij egy titokzatos tervről beszélt - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az éjszaka folyamán Oroszország támadást hajtott végre az izmajili kikötő területén Odessza megyében, károkat és tüzet okozva - közölték az ukrán hatóságok a Reuters szerint. A román határ közelében fekvő Izmajilben található Ukrajna legnagyobb Duna menti kikötője, amely gabonát és egyéb árukat kezel. Kijevnek és a nemzetközi partnereinek van egy közös terve arra, hogy Moszkvát a háború befejezésére kényszerítsék - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tegnap. Zelenszkij szerint a terv a Vlagyimir Putyin orosz elnökre nehezedő nyomáson alapszik - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×