Az Országgyűlés május 26-án döntött a bizottság felállításáról, egy viszonylag világos feladatkört szabva neki – fogalmazott az InfoRádióban Csőszi Attila.

Mint azt kifejtette, az egyik részről vizsgálni fogják, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében – elsősorban az MNB alapítványok vagyonkezelése, az Optima csoport befektetési struktúrái, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások esetében – megfelelt-e a közpénzek kezelése a jogszerűségnek, illetve az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek. A bizottságnak az is a feladata, hogy az MNB-t és az azt körülvevő alapítványi és leányvállalati struktúrákat, az ahhoz kapcsolódó gazdasági szereplőket vizsgálják, hogy milyen módon alakítottak ki esetleg olyan döntéshozatali, vagy vagyonkezelési mechanizmusokat, amelyek ahhoz vezettek, hogy a kontrollrendszerek meggyengültek, csökkent az átláthatóság. Továbbá, hogy hogyan került azonos érdekeltségi körökhöz esetleg indokolatlanul az az előny, amivel a közpénzekkel való gazdálkodás aztán a közérdekkel ellentétes torzulásokhoz vezetett – tette hozzá a Tisza Párt képviselője. A bizottság feladata az is, hogy meghatározza, hogy „mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli leginkább a politikai és az igazgatási felelősség azokért a feltárt rendszerszerű hiányosságokért és visszásságokért”.

A bizottság mandátuma 2026. december 31-ig tart, és végül egy összefoglaló jelentést kell majd készítenie a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételéért, ami aztán az Országgyűlés elé kerül, és nyilvános formában is elérhetővé válik – ismertette a vizsgálóbizottság elnöke.

Csőszi Attila az InfoRádió érdeklődésére válaszolva azt is elmondta, hogy a hatalmas dokumentumanyag átnézése mellett az érintettek beidézésére, meghallgatására is sor fog kerülni. „Van egy világos célunk a tekintetben, hogy hogyan kívánjuk ezt a munkát elvégezni. Erre egyébként éppen a mai napon fog sor kerülni. A tiszás tagok elkészítettek előzetesen egyrészt egy ügyrendi tervezetet, másrészt pedig egy munkaterv tervezetet. Az elképzelésünk szerint négy blokkban kerülne sor a meghallgatásokra és az iratbekérésekre, és természetesen minden egyes blokknak van egy olyan tartalmi része, ahol a leginkább érintett személyeket meg kívánjuk hallgatni” – fogalmazott.

A képviselő azzal kapcsolatban, hogy a Legfőbb Ügyészség saját hatáskörébe vonta és átvette a rendőrségtől az MNB-alapítványok ügyében folyó nyomozást, kiemelte: a parlamenti vizsgálóbizottság mandátuma egyértelmű és világos, és nem fogja átvenni az igazságszolgáltatás szerepét, nem fognak nyomozni vagy ítélkezni. A maguk részéről az lenne a fő cél, hogy bemutassák a közpénz útját, hogy „hogyan kezdődött ez az egész, kik a politikai felelősök, hogyan vesztette el majdnem a közpénz a közpénz jellegét, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, aztán ezek az alapítványok miként és mibe fektettek, és amit ugye tudunk már a hírekből is, hogy hol úszott el aztán ez a mérhetetlen nagy közvagyon. A mi feladatunk elsősorban az, hogy elhozzuk végre ezeket a szereplőket a bizottság elé, hogy válaszoljanak a legfontosabb kérdésekre, mindezt pedig transzparens módon, úgy, hogy az emberek is lássák” – fejtette ki Csőszi Attila tiszás képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.