Az intenzív mezőgazdaság fenntarthatóságát két oldalról szokták vizsgálni – mondta az InfoRádióban Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Az egyikről azt mondják, hogy emiatt lényegében kevesebb földterület kell, hiszen szűkebb helyre vannak beszorítva az állatok, vagy ugyanakkor a mezőgazdasági területen magasabb terméshozamokat lehet elérni.

„Ennek nyilván vannak előnyei, de, főleg ha az állattenyésztési oldalát nézzük, akkor általában az állatok jólétét nagyon negatívan érinti, hiszen

mi sem szeretünk összezsúfolva sokan egy kis területen élni, ugyanúgy ez igaz az állatokra is.

Viszont a fő kérdés az itt mindig az, hogy

• ha nagyobb teret kapnak az állatok, akkor lényegében mások, például erdők, lápok elől vesznek el területet.
• Emellett az állatok mozgása többletenergiát igényel, ami valamennyivel megnöveli a takarmányigényüket”

– foglalta össze, hozzátéve: nagyon fontos, hogy lássuk a serpenyő másik oldalát is.

Ez arról szól, hogy ha sok, egyébként nagyon hasonló vagy azonos genetikával rendelkező állatot zsúfolunk egy szűk helyre, az az ő egészségüket is rontja, nemcsak a jólétüket, és ez azt eredményezi, hogy nagyon sokszor antibiotikumos kezelésekre van szükségük ahhoz, hogy túléljenek. Vagy pedig amikor bekerül egy járvány, elég csak a madárinfluenzára vagy a sertéspestisre gondolni, az a teljes állományt nagyon gyorsan elfertőzi, hiszen nem kellően ellenálló a szervezetük, az immunrendszerük nem képes védekezni ezekkel a járványokkal szemben – mondta Berezvai Zombor.

Az antibiotikumos kezelések az emberre, a környezetre is veszélyt jelentenek.

Jelenleg a világon elfogyasztott antibiotikumok 70 százalékát az állatok eszik meg,

Tehát sokkal-sokkal több antibiotikumot fogyasztanak a Földön élő ipari mezőgazdaságban tartott állatok, mint az emberek. És ezek az antibiotikumok nem maradnak az állatok szervezetében, eltávoznak belőlük, különböző területeken elszennyezve a Földet.

„Ezeknek az antibiotikumoknak egy jelentős része az állat testén keresztül kijut a környezetbe és elkezdi szennyezni azt, bekerül más termékekbe, azokon keresztül jut be az emberek testébe, és ez okozza az úgynevezett antimikrobiális rezisztenciát. Ugyanis így

a szervezetünk folyamatosan kis mennyiségű antibiotikumot kap ezekből a forrásokból, ezért amikor lebetegszünk, akkor az emberi szervezetet beteggé tevő baktériumok már ellenállók ezekkel az antibiotikumokkal szemben.

Tehát míg korábban egy antibiotikummal sikeresen lehetett kezelni egy adott emberi betegséget, mostanra elképzelhető, hogy ez már nem lesz sikeres” – mondta, komoly gondnak nevezve, hogy így emberi betegségek gyógyítása válik sokkal nehezebbé vagy lehetetlenné.

Berezvai Zombor elmondása szerint most még Magyarországon is sok vita van az állatjóléti előírásokról, az állatjóléti szabványok frissítéséről, megújításáról, például a ketrecmentes tartási mód felé való átállásról, és sokszor előkerül az, hogy ennek milyen a környezeti lábnyoma.

De ezt nem szabad csak a területhasználat és a takarmányfelhasználás oldaláról nézni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy ha az állatoknak nagyobb a mozgásterük, természetközelibb az életmódjuk és az életterük, akkor ez azt jelenti, hogy ellenállóbbakká válnak, kevésbé támadja meg őket egy betegség, tehát kevesebb antibiotikumra lesz szükségük.

Így kisebb lesz a trágya környezetterhelése, mert nem lokálisan, pontszerűen keletkezik nagyon nagy mennyiségű trágya, aminek a kiszórása Magyarországon is és egész Európában, sőt Észak-Amerikában is jelentős probléma.

Emellett ellenállóbbá válnak ezek az állatok a járványokkal szemben. Ezeknek pedig mind gazdasági, mind humán jóléti előnyei vannak, tehát a magasabb szintű állatjólét nemcsak az állatoknak jó, hanem végső soron az embereknek is.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.