A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyét sürgősen meg kell oldani – jelentette ki Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a témában tartott konferencián, megköszönve a civil szervezetek jelzését a szennyezésről.

„Hallottuk itt, hogy most már tudományosan sok minden újat nem fogunk mondani, most az következne, hogy oldjuk meg ezt a helyzetet Nyugat-Magyarországon, és ez pedig már a kormányzat felelőssége. Gondolom, a minisztériumokból összeállhat egy munkabizottság, amely eldönti, hogy akkor elszállítják-e a zúzalékot, vagy lefedik, vagy hogy mit csinálnak a turistautakkal – mindenesetre ezt sürgősen meg kell oldani” – fogalmazott az Akadémia elnöke, aki emlékeztetett: az azbeszt régóta „velünk él”.

„Sokszor elhangzott, hogy az idősebbek gyerekkorukban rengeteg azbesztet lélegeztek be a fékbetétekből, innen, onnan, amonnan. Most is vannak még palatetők. De tudjuk a statisztikákból, hogy ez maximum mennyi rákos esetet okozhat. Ahogy számolgattam, ez a kockázat kisebb, mint autóban ülni és közlekedni. Ilyen kockázatokat az ember, ha él, akkor vállal azzal, hogy milyen élelmiszert eszik, hogyan közlekedik, mindenfélét csinál – ezzel jár egy kockázat” – mondta Pósvai Mihály.

Hangsúlyozta: a Nyugat-Magyarországon élők nem tudatosan vállalták az azbeszt jelenlétének kockázatát.

„Elképzeltem, hogy ha én most ott élek, vagyok mondjuk 31-32 éves, van három kisgyerekem, családom, akkor én mit csinálnék? Nagyon nehéz kérdés”

– mondta. „Először is, ott vannak a gyakorlati teendők. Tájékoztatást kaptak a lakosok, és ezt nagyon komolyan kellene, hogy vegyék, amennyire csak lehet. Tehát hogy kerülni kell a port, meg kell nézni, hogy a gyerek hol játszik, a cipőt kint kell hagyni, nedvessel takarítani, ha ragacsos lett az út – hallottuk, hogy nem volt helyes ötlet, hogy kalcium-kloriddal kezelték –, de el tudom képzelni, hogy mindez a hétköznapi életben szinte lehetetlen” – vélekedett az Akadémia elnöke, aki példaként említette, hogy a koronavírus-járvány idején sem lehetett megoldani a távolmaradást mindentől, mégis meg kellett próbálni, ahogyan most az azbesztszennyezett területeken is mindent meg kell tenni a védekezés érdekében.

„Amit itt a konferencián Moldvay Judit tüdőgyógyász professzor asszony elmondott, azt nagyon komolyan venném. Tehát

amúgy is úgy célszerű élni, hogy próbáljunk meg vigyázni az egészségünkre. Sportoljunk, ne igyunk, ne dohányozzunk, ez az alap. Aki már azbesztet szívott, az még inkább figyeljen oda, tehát soha életében ne dohányozzék.

A másik pedig, arra is figyeljünk oda, hogy ha később jeleket észlelünk, menjünk el az orvoshoz. Hallottuk, hogy nem érdemes most CT-vizsgálatra menni, mert azzal még nagyobb károkat okozunk, de figyeljünk oda lehetőleg” – mondta az Akadémia elnöke, hozzátéve: „és amit a doktornő is említett többször, hogy az orvostudomány gyorsan fejlődik. 30 évvel ezelőtt egy hepatitis C diagnózis felért egy néhány éven belüli halálos ítélettel. Ma viszont van rá gyógyszer, akármeddig élhet valaki, eltüntetik belőle a vírust. Ez csak egy példa, de valószínűleg 20 év múlva a rákellenes terápiák is sokkal sikeresebbek lesznek, mint most, hiszen már most is sokkal jobbak, mint voltak ezelőtt 20 évvel” – mondta Pósvai Mihály, a Magyar tudományos Akadémia elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy a kármentesítés gyorsan megtörténik az érintett területen.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Domanits András készítette.