Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Áfacsökkentést szeretnének a zöldség- és gyümölcstermesztők

A 27 százalékos forgalmi adó helyett 5 százalékos áfa kellene, hogy az ágazat kifehéredjen és fel tudják venni a versenyt az importtal – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Az áfacsökkentésnek több pozitív hatása lenne. Az egyik az áfacsaló kereskedők kiszűrése a piacról – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki hozzátette: a hazai zöldség-gyümölcs mintegy 70 százaléka az áruházláncokon keresztül kerül a fogyasztóhoz. Ez a szektor fehér és legális.

30 százalék forog más csatornákon, és ennek akár fele is lehet a fekete, vagyis a teljes forgalom 15 százaléka

– fogalmazott, hozzátéve: ennél nagyobb arány lehet az, amit a statisztikák nem is látnak és nem is becsülhető, pont azért, mert fekete. „Azt gondoljuk, hogy ez a teljes most látható mennyiség újabb 10-20 százaléka. Vagyis elképzelhető, hogy a teljes zöldség-gyümölcs-forgalom 25-30, egyes fajoknál akár 40 százaléka is valamilyen szürke vagy fekete csatornán jut el a fogyasztóhoz” – hangsúlyozta.

De pozitív hatással lenne az áfacsökkentés az importtal szembeni versenyképesség javulásában is, mert az importot kvázi 0 százalékos áfakulccsal hozzuk be. Pozitív hatással lenne a szervezettségre, mert ha kifehéredik a gazdaság, akkor rögtön nagyobb érdeke a termelőnek, hogy belépjen téeszekbe, termelői szervezetekbe, integrációkba – de ezeknek az integrációknak vagy termelői szervezeteknek ma az egyik legnagyobb ellensége a számla, mert ott csak fehéren, legálisan, számlán lehet dolgozni, és ha valaki nem akar számlán értékesíteni, akkor nem lesz szervezettség. Ha mindezeket a hatásokat egybenézzük, akkor az ágazatra nagyon-nagyon sok pozitív hatása lenne az áfacsökkentésnek – mondta az elnök.

A kérdésre, hogy miként tudnák megelőzni, hogy a kereskedelem „ne nyelje le” az áfacsökkentés hatását, tehát tényleg a vásárlónak is érezhető legyen a hatása a zöldségek és a gyümölcsök bolti árában, az elnök azt mondta: „igazából nem lehet”. Hozzátette: a szamóca meg tudja csinálni, hogy jön egy meleghullám, összetorlódik az érés, néhány nap alatt kialakul egy időszaki túlkínálat a piacon, bezuhannak az árak, és a fogyasztói ár lemegy 1000-1500 forintra. Vagy jön egy csapadékos periódus, 5-6 napig nem tudunk betakarítani, mert esőben, szabadföldön nem lehet, meg a termés egy része a szürkepenész miatt elrohad – ilyenkor hirtelen bezuhan a kínálat, néhány nap alatt a fogyasztói ár 1000-1500-ról kilő 3000 forintra. Majd két hét múlva meg tudja csinálni ugyanezt. Tehát

olyan mértékű az árhullámzás a zöldségek, gyümölcsök piacán, akár nagyon rövid, akár 1-2 hónapos távlatban, ami sokkal nagyobb mértékű, mint maga az áfacsökkentés által eredményezett fogyasztói árcsökkenés.

Tehát míg a kínálat változása 50-60-80-100 százalékkal mozgathatja az árakat, addig az áfacsökkentés 20 százalékkal, így a gyakorlatban mérhetetlen lesz hosszabb távon az áfacsökkentés hatása – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai szervezet elnöke azt is elmondta, hogy miközben a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk szinte stagnált, aközben az árak három-négyszeresükre emelkedtek az elmúlt 15 évben, így egyre több magyar számára szinte luxussá vált a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A szélsőséges időjárási jelenségek, az egyre durvább fagy- és aszálykárok is egyre jobban sújtják az ágazatot. Az alma és a meggy a két legnagyobb termőterületű kultúránk, és ezekben rosszabb a helyzet, mint tavaly.

„Nem tudjuk megúszni, hogy harmadik országbeli munkaerővel dolgoztassunk” – ezt is mondta Apáti Ferenc, aki szerint egyre kevesebb magyar születik, egyre kevesebben vállalják el a betakarítás nehéz fizikai munkáját, és a piaci verseny miatt nem tudnak nekik sokkal magasabb bért adni.

Az interjút Herczeg Zsolt készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×