A díj mértéke évi 6 ezer forint, a veszélyes kutyák után pedig 20 ezer forint. A mentességek célja egyértelműen az állatvédelem és a felelős állattartás támogatása.

A blikk.hu a településen járt, megnézni, hogy a helybeliek hogyan fogadják az ötletet. Először egy állatorvosi rendelőbe látogattak el.

Kelemenné Bistyák Klára az ivartalanítási műtétre váró óriás briós juhászkutyájával, Silverrel kereste fel a helyi állatorvosi rendelőt. Bár a műtét miatt jövőre Silver után már nem kell ebadót fizetnie, a gazda döntésének nem ez volt az elsődleges oka.

A tízéves kutyánál daganatot találtak a heréjében, ami miatt az ivartalanítás halaszthatatlan. A műtét után a kutya várhatóan még jámborabbá válik, és a hormonok sem zavarják meg lelki nyugalmában.

Bistyák Klárának a többi három kutyája után azonban 18 ezer forintot kell majd átutalnia az önkormányzat számlájára.

A rendelőben dolgozó Briskiné dr. Pálfi Krisztina állatorvos szerint az évi 6 ezer forintos díj és az ivartalanítás 60 ezer forintos költsége között lévő aránytalanság miatt nem valószínű, hogy a rendelet tömeges ivartalanításokat eredményez. A doktornő inkább arra számít, hogy kevesebb kutyát jelentenek majd le a helybéliek az önkormányzatnál.

Polgármesteri érvek

Fáki László polgármester a rendelet szükségességét két önfejű komondor esetével magyarázta, amelyek állandóan kiszöktek, és sok embert félelemben tartottak. A polgármester hangsúlyozta, hogy

az ebrendészeti hozzájárulásból befolyó 1–2 millió forintot kizárólag állatvédelmi célokra fordítják,

például az ivartalanítás árát nem tudók támogatására.

A hivatal nem a kutyatartókat sarcolni, hanem a kulturált kutyatartás feltételeit kívánja előmozdítani. Ezt az is alátámasztja, hogy a hivatalban szívesen látott vendégek a négylábúak – Stiebel Viktória jegyzőt például rendszeresen elkíséri ivartalanított kutyája, Zara.

Az állatorvos és a polgármester egyaránt kiemelte, hogy a magyar fajták (pl. puli) után, valamint a mentett, ivartalanított kutyák után is jár a mentesség. Dr. Pálfi Krisztina ugyanakkor hiányolja a lakosság megfelelő tájékoztatását, mivel az idősebb emberek nehezen jutnak hozzá a Facebookon és az önkormányzati oldalon közzétett információkhoz.

Az ebadó lehetőségét egyébként 2012-ben vezették be Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben.