Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Járványügyi és közbiztonsági veszélyek – nagy összefogás a Balatonnál a vaddisznók miatt

Vadak a lakókörnyezetben címmel szakmai fórumot tartottak Balatonalmádiban, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy szükségessé vált egy országos szintű, rendészeti keretrendszer kidolgozása, amely egyértelműen meghatározná az önkormányzatok, a rendőrség és a vadásztársaságok hatásköreit abban az esetben, ha például vaddisznók jelennek meg lakott területen.

Az érintett települések vezetői, szakemberek és rendvédelmi szakértők is részt vettek azon a balatonalmádi szakmai fórumon, amelyen arra keresték a választ, mit lehet tenni, ha a vaddisznók a Balatonnál nemcsak az erdőkben, hanem lakókörnyezetben is feltűnnek – írja a veol.hu.

A téma szakértőjeként Nádasdi Róbert Ferenc nyugalmazott rendőr őrnagy tartott előadást a városi vadrendészet kihívásairól és a jogi háttér hiányosságairól. A megjelentek egyetértettek abban, hogy egyre gyakrabban lehet látni vaddisznókat az utcákon vagy a házak között sétálva, amit nem lehet annyiban hagyni. Az állatok sok esetben élelmet keresve jelennek meg a kertekben, parkokban, sőt előfordult, hogy játszóterek közelében is feltűntek.

A szakértők szerint a helyzet több szempontból aggasztó, mert a vaddisznók nemcsak a közbiztonságot veszélyeztetik, hanem

komoly járványügyi kockázatot is jelentenek, mivel terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

A belterületi befogásuk vagy a kilövésük jogi kérdéseket vet fel, ugyanis a vadászati törvény csak a kijelölt vadászterületekre vonatkozik. Nádasdi Róbert Ferenc szerint nagy akadályt jelent, hogy az önkormányzatoknak nincsenek eszközeik arra, hogy hatékonyan kezeljék az ilyen eseteket. Úgy véli, most már elengedhetetlen egy országos szintű, rendészeti keretrendszer kidolgozása, amely meghatározná az önkormányzatok, a rendőrség és a vadásztársaságok hatásköreit.

A találkozón a megjelent polgármesterek megosztották, milyen tapasztalataik vannak. Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere például arról számolt be, hogy a településen vadbefogó ketreceket helyeztek ki, amelyekkel már csaknem harminc vaddisznót sikerült befogni, majd elszállítani. Sárdi Máté, Lovas polgármestere pedig a klímaváltozás hatásaira hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az egyre enyhébb telek és a bőséges táplálékforrás miatt a vaddisznók szaporodási ciklusa megnőtt, már évente kétszer is párosodhatnak, így a populáció gyorsan növekszik. Bár a vadásztársaságok teljesítik a kilövési terveket, a lovasi polgármester szerint ez a belterületek biztonságát nem oldja meg.

A Balaton északi-partja sajátos természeti adottságai miatt különösen érintett: a dombos, erdős részek szinte összeérnek a településekkel, így az állatok természetes mozgása könnyen belterületre vezet.

A közösségi médiában egyre több videó és bejegyzés jelenik meg arról, hogy vaddisznócsaládok nappal is átvonulnak Balaton-parti települések utcáin.

A találkozón a polgármesterek megállapodtak abban, hogy közös javaslatot dolgoznak ki a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság felé, amely szabályozná a városi vadrendészet működését és az önkormányzatok jogköreit. Emellett felmerült egy regionális vadrendészeti egység létrehozása is, amely megfelelő képzettségű szakemberekkel segítené a térség településeit.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×