A Diákváros létesítéséhez az egyik nagyon fontos fordulópont az a tavalyi törvénymódosítás volt, amikor a Tudás-Tér Alapítvány bekerült a jogi szövegbe, illetve közfeladatként megkapta a Diákváros program megvalósítását, valamint a kollégiumfejlesztést és a diákjóléti szolgáltatások kialakítását. A második fontos lépést a különféle ingatlanokkal kapcsolatos eljárások jelentették: az egyes fővárosi önkormányzatoknál lévő ingatlanok 2025. január 1-jével állami tulajdonba kerültek, majd a Tudás-Tér Alapítványé lettek vagyoni juttatásként. Nagyságrendileg 30 hektáros területről van szó – idézte fel az elmúlt időszak főbb eseményeit az InfoRádióban Varga-Bajusz Veronika.

„Ezután bekértük az igényeket az egyetemektől és a hallgatóktól is, hogy kiderüljön, körülbelül milyen férőhelyszámmal kell kalkulálni, milyen szobabeosztásokban érdemes gondolkozni, milyen igényeket kell majd figyelembe venni a szobák kialakítása során, illetve milyen szolgáltatások szükségesek – gondolok itt akár közösségi, vallási, kulturális terekre, vendéglátásra, közlekedési lehetőségekre, egészségügyi, higiéniai, biztonsági szolgáltatásokra –, és emellett a különféle finanszírozási modelleket is megvizsgálta az alapítvány" – sorolta a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

Most egyfajta joint venture irányába tennének lépéseket, keresik azt a beruházót, akivel közösen ezen a 30 hektáron valósítanák meg a Diákváros-fejlesztést.

A hallgatói igények között többféle élethelyzetre vonatkozó szempont is felmerült. Ilyen volt például, hogy a doktoranduszok esetében nem biztos, hogy egyetemekhez kell kötni a férőhelyet, lehetne olyan beosztást is csinálni, ami akár azt is elősegíti, hogy a különféle képzési területek, a különféle tudományágak együtt dolgozhassanak. De azt is figyelembe lehet venni, amikor egy doktorandusz-hallgatónál családalapításra kerül sor, vagyis számukra alkalmas férőhelyeket is ki lehetne alakítani.

A beruházás helyszíne változatlan, a Duna közelében, a Nemzeti Atlétikai Központ mellett kapna helyet, és a tervek szerint három év múlva kezdődhetne a kollégisták beköltözése. A Diákváros létesítésének büdzséje még képlékeny Varga-Bajusz Veronika szerint, majd a tárgyalások során válik véglegessé. Annyi azért látszik, hogy több százmilliárdos beruházásról van szó, ami miatt hosszú távú együttműködésre, hosszú távú projektre készülnek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője, Budai Marcell az InfoRádióban kiemelte: csak Budapesten legalább 10 ezer kollégiumi férőhely azonnal gazdára találna a Diákvárosban. Ekkora igényt mutatott egy 2017-es felmérés, de az azóta eltelt nyolc év szerinte rontott a diákok lakhatási helyzetén, hiszen emelkedtek az árak, illetve egyre növekszik a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, hiszen most már 320-330 ezer hallgatóról van szó a 10 évvel ezelőtti 270 ezerhez képest.

Mindez a HÖOK-szóvivő szerint abba az irányba mutat, hogy már nem nagyon lehet halogatni a budapesti kollégiumi infrastruktúra fejlesztését.

„A városrendezés kevésbé a mi területünk, de látva a belvárosi egyetemeket, amelyek minden oldalról körbe vannak véve lakó- és irodaépületekkel, látszik, hogy Budapesten valószínűleg

nem nagyon van más lehetőség, mint az, hogy egy olyan városnegyed jöjjön létre, mint amilyen Debrecenben vagy Miskolcon van,

ahol egy helyen vannak a diákok lakhatási lehetőségei mellett az üzletek, a sportlehetőségek, a kulturális helyek is, vagyis minden olyan, amit egy felsőoktatási hallgató kívánhat" – fejtette ki Budai Marcell.

Úgy látja, ha a Diákvárosban létrejönne egy 15-20 ezer férőhelyes kollégiumi kapacitás, az jelentős segítség lenne a felsőoktatásnak, de hozzátette: nem pusztán a tradicionális értelemben vett kollégiumokról van szó, hiszen itt akár PhD-hallgatók, akár frissen végzett egyetemisták számára is lennének lehetőségek, ilyenformán „nagyon diverz” elrendezése, kialakítása lenne a szobáknak is.

A hallgatók igényei közül legfontosabbként a megfizethetőséget emelte ki, jelenleg ugyanis egy kollégista állami férőhelyen 17 350 forintnál nem fizet többet. Ez az összeg jelentősen, nagyságrenddel elmarad az albérletáraktól, és a HÖOK szerint nem is lenne szerencsés, ha az árak nagyon elindulnának felfelé. Persze

sokféle lehetőség és ár lesz attól függően, hogy milyen a szoba kialakítása, hány fő lakik együtt és mekkora helyen.

Kiemelte még a mindennapi élethez tartozó dolgok meglétét, azok közül is a megfelelő közlekedést, hiszen ez még nincs kialakítva a Diákváros területén, viszont 20 ezer ember lakhatásához és a kiszolgáló létesítmények működtetéséhez jó infrastruktúra kell majd a jelenleg még rozsdaövezeti területen.

Beszélt Budai Marcell a hallgatói szolgáltatásokról is, hiszen a diákok a felsőoktatásban nem csak tanulnak.

„Itt három, öt vagy orvosképzésen hat évet töltenek el az egyetemisták, ami nemcsak arról szól, hogy a végén jó szakemberek legyenek, hanem arról is, hogy a személyiségük itt alakul ki. Tudom, hogy kicsit klisé, de nagyon fontos, hogy azok az emberi kapcsolatok, amik később meghatározóak lesznek az életben, itt jönnek létre, valamint az ember identitása így formálódik valószínűleg a legjobban, a szokásai itt alakulnak ki, az együttélési normákat is itt tanulja meg a legtöbb ember először. Mindezekre kell valamilyen módon választ adniuk azoknak a hallgatói szolgáltatásoknak, amelyeket a Diákvárosban biztosítani szükséges, legyen szó sportról, kultúráról, önszerveződő közösségek kialakításáról, zenéről vagy bármi olyanról, ami a hallgatókat érdekli" – sorolta a HÖOK szóvivője.

További fontos szempontként emelte ki a fenntarthatóságot, olyan értelemben is, hogy az épületek ne igényeljenek folyamatos tőkeinjekciót a létükhöz, a működőképességük fenntartásához.