Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Elpusztult halak a parajdi sóbánya katasztrófája miatt sós vízzel szennyeződött erdélyi Kis-Küküllő folyó partján a Maros megyei Makfalva és Szolokma között 2025. június 13-án.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Pénteken este éri el a parajdi sós víz Magyarországot

A romániai parajdi sóbánya katasztrófája miatt magas sótartalmú szennyezett víz várhatóan péntek este 9 óra körül éri el a Maros folyó magyarországi szakaszát Nagylaknál.

A román hatóságok már értesítették a magyar társszervet a Kis-Küküllőből a Marosba került, erősen sós vízről. Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter tájékoztatása szerint a magas sótartalom a következő 48 órában is fennmarad, és már megfigyelhető halpusztulás a szennyezett romániai folyószakaszokon.

Mint ismert, a parajdi sóbányába május végén tört be a Korond-patak vize, miután gátakat bontottak el a patak elterelésével megbízott kivitelezési munkálatok során. Bár a romániai Maros-menti településeken a vízszolgáltatás leállt, a magyarországi szakasz mentén fekvő településeket ez várhatóan nem fenyegeti, mivel vízellátásukat felszín alatti vizekből oldják meg.

Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) közleményt ígért a Maros magyarországi szakaszán várható helyzetről - írja a delmagyar.hu.

Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: itt az almageddon

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Vastrágyázás az óceánokban: mennyi légköri szén-dioxidtól szabadulhatunk így meg és milyen áron?

Vastrágyázás az óceánokban: mennyi légköri szén-dioxidtól szabadulhatunk így meg és milyen áron?

Ahogy a Föld átlaghőmérséklete átmenetileg már át is lépte a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os küszöbét, egyre nagyobb figyelem irányul azokra a technológiákra, amelyek szén-dioxidot vonhatnának ki a légkörből. Az egyik legrégebben megjelent, de sokak által vitatott ötlet az óceáni vastrágyázás: az elgondolás szerint néhány tonna vas óriási algavirágzást indíthat el az óceánokban, amely megköti a szenet, és lesüllyeszti azt a mélytengerekbe. De mennyire hatékony ez a módszer és milyen hátulütői vannak? Egy 2026 nyarán a Nature-ben megjelent, példátlanul részletes modellezés most tíz óceáni régióban, hatvan éven át követte végig a folyamatot. A tanulság óvatosságra int: az éghajlati haszon szerénynek mutatkozik, és évtizedes időskálán nagyrészt elveszik, az ökológiai kockázat pedig régiónként gyökeresen eltér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×