A hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint jövő nyárig kellene megvalósítani a Krónikus Betegségmenedzsment Programot. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szerepel célként az egészségügyi alapellátás megerősítése, a krónikus, nem fertőző betegségek hatékony megelőzése, felderítése és gondozása, a praxisközösségek által nyújtott új szolgáltatások fejlesztése. Kiemelt terület a tömegesen előforduló betegségeknél a megelőzés, a rizikószűrés, a korai diagnózis, a krónikusbeteg-gondozás biztosítása.

Az egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádióban elmondta: a Krónikus Betegségmenedzsment Program csak egy eleme azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány a háziorvosi és házi-gyermekorvosi alapellátás megújítása érdekében tesz. A programban négy krónikus betegség hatékony megelőzése, felderítése, gyógyítása és gondozása történik:

• tüdőbetegség
• szív- és érrendszeri megbetegedések
• magas vérnyomás
• cukorbetegség.

Takács Péter úgy fogalmazott, szeretnék „új szerepbe helyezni” a háziorvosokat, és ez a folyamat már el is kezdődött azzal, hogy az egészségügyi államtitkárság 2021 és 2023 között rendezte a praxisok finanszírozását. Alig két év alatt a négyszeresére emelkedett a háziorvosi praxisok állami támogatása. Ezzel biztosítottá vált a háttere annak, hogy a háziorvosok többletfeladatokat lássanak el. A háziorvosok tulajdonképpen praxisközösségekbe szerveződhetnek, és szétoszthatják egymás között a feladatokat. Például prevenciós rendeléseket is biztosíthatnak a pácienseknek, ami Takács Péter szerint kiemelten fontos szolgáltatás.

Az államtitkár hozzátette: „a küszöbön áll” két további nagyon fontos rendelkezés bevezetése. Az egyik a háziorvosi kompetenciák kiterjesztése. Takács Péter az erről szóló előterjesztést a héten továbbította közigazgatási egyeztetésre, és hamarosan megindulhat a társadalmi egyeztetés is. Ez az intézkedés olyan jogosultságokat ad a háziorvosoknak a szakvizsgájuk mellé, amelyeket eddig az államtitkár megfogalmazása szerint „méltatlan módon nem kaptak meg vagy régebben, a Bokros-csomag, illetve a szocialista kormányok idején fiskális intézkedésként korlátozták azokat”.

Egyebek mellett például bizonyos receptfelírási jogosultságokat is visszakaphatnak a háziorvosok, sőt az államtitkárság még bővítené is a hatáskörüket.

Takács Péter megjegyezte: olyan krónikus betegségek gyógyszerelését adnák a háziorvosok kezébe, mint például a 2-es típusú cukorbetegség gondozása. Részkompetenciáik eddig is voltak ebben, de további jogosultságokat is szerezhetnek a jövőben a háziorvosok. Az egészségügyért felelős államtitkár kiemelte: a háziorvosi szakvizsga nagyon értékes szakvizsga, amely holisztikus szemléletet igényel, ráadásul az egész embert kell gyógyítani, és nagy előrelépésnek tartaná, ha „ezt a kapuőri szerepet a háziorvosok is tartósan elláthatnák a jövőben”. Az ehhez szükséges eszközöket, kompetenciákat biztosítani kell nekik a terápia, a diagnózis és a rendelés tekintetében is. Ennek a folyamatnak a része a Krónikus Betegségmenedzsment Program, a megvalósítás során pedig a helyreállítási alap (RRF) forrásait használnák az alapellátás megújítására.

Az államtitkár elmondta: Brüsszelben „politikai okokból blokkolják a szükséges forrásokat, amivel a magyar háziorvosoknak is ártanak”, és megítélése szerint ehhez asszisztál a magyar ellenzék. Takács Péter elfogadhatatlannak tartja ezt a hozzáállást. A kormány úgy döntött, hogy

nemzeti forrásból kezdi el megvalósítani azokat a programokat, amelyeket az RRF-alap forrásainak a terhére tettek volna.

Takács Péter tájékozatása szerint mintegy 90 milliárd forint értékben használtak volna fel uniós pénzt, de amíg Brüsszel blokkolja ezt az összeget, a kormány nemzeti forrásból 27 milliárd 300 millió forintot fordít erre a területre.

Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt években felújítottak számos kórházépületet és mentőállomást, a következő nagy lépés pedig az alapellátás finanszírozási reformja lesz. Ennek keretében az említett négy krónikus betegségben szenvedő páciensek már a háziorvosoknál hozzáférhetnének a megfelelő terápiához. Ezzel több millió ember kaphatna nagyon komoly segítséget, hiszen nem kellene szakrendelőbe vagy kórházba menniük, hanem a háziorvosok megfelelő szakvizsga, képesítés birtokában elvégezhetnék a szükséges terápiás és diagnosztikai teendőket.

Takács Péter megjegyezte: négy népbetegségről van szó, amelyekben számos magyar ember érintett, ezért

az a cél, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi ellátásokat megerősítsék, jó minőségben biztosítsák.

A program szakmai vezetője Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető háziorvos. Az államtitkár hangsúlyozta: az egészségpolitika csak a stratégiát határozza meg, vagyis azt, hogyan illeszkedjen bele a háziorvos szerepe az ellátórendszerbe, a szakmai részletkérdéseket viszont a háziorvosi szakma fogja kidolgozni.

Az államtitkár kiemelte: kiváló szakemberekből álló munkacsoport alakult, amely egyebek mellett a betegút-menedzsmenttel, a diagnosztikával vagy a terápiával kapcsolatos döntésekre tesz javaslatot, és ha ezek hatékonynak bizonyulnak, akkor lehetővé válik, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák a háziorvosok.