Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Medvék a Fővárosi Állat- és Növénykertben a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2025. február 2-án. A néphiedelem szerint, ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és nem látja az árnyékát, akkor nem lesz hosszú a tél.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Előjöttek a medvék, megjósolták, hogy mikor kezdődik a tavasz

Előbújtak a medvék vasárnap a Szegedi Vadasparkban, és bár a felhők mögül néha előbukkanó nap fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barnamedvéket (Ursus arctos). A két nőstény medvét egy spanyolországi cirkusztól kobozták el, onnan kerültek egy menhelyre, majd Szegedre, miután kifutó épült számukra. A testvérpár pontos életkorát nem tudni, de 25 és 30 év között lehet, így már korosnak számítanak. A természetben általában három évtizedig él egy medve, fogságban azonban a negyvenéves kort is elérhetik. Hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek.

A két medve, Mici és Ursula délelőtt előbújtak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, narancs, alma, körte, szőlő és kivi várta az állatokat.

A fel-felbukkanó nap ellenére a két nőstény medve nem ijedt meg az árnyékától, falatozni kezdett a finomságokból.

Az állatoknak a gondozók a gyümölcsökből a tél feliratot rakták ki. Így csakhamar a két medve meg is ette a telet.

A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez, két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik. Az egyik szerint "Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap". Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket.

"Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd."

A medvék viselkedését nemcsak Magyarországon használják a várható időjárás megállapításához, hanem Németországban, Svájcban, Hollandiában is. A hollandok voltak, akik meghonosították a szokást Amerikában is, ám ott végül nem a medve, hanem a mormota vált időjósló állattá.

A barnamedvék - szemben a mókusfélék közé tartozó mormotákkal, melyeket a vadaspark szomszédos kifutójában gondoznak - valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor a medvék anyagcseréje és szívverése is lelassul. Időnként azonban - általában enyhébb, napsütéses időben - kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

A klímavédelem nemcsak a városvezetők vagy a természetvédők feladata, hanem minden egyes kerttulajdonosé is. A magántulajdonú zöldterületek, előkertek és udvarok a szuburbán települések zöldfelületeinek akár 80%-át is kiteszik, így kulcsszerepet játszanak a helyi mikroklíma szabályozásában és a biodiverzitás megőrzésében. Kutatásunk 604 – a magyarországi mellett romániai és szlovákiai – háztulajdonos megkérdezésével feltárta, hogy a kertgondozási szokásokat leginkább a társadalmi státusz, az ökológiai tudatosság és a közösségi normák alakítják. Míg a régi lakosok inkább a hasznosságot és ökológiai funkciókat részesítik előnyben, addig a 2000-es években betelepülők a kényelmet és esztétikumot helyezik előtérbe. Az önkormányzatok és a közösségek együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánkertek ne csak díszítsenek, hanem aktívan hozzájáruljanak a fenntartható, élhető és klímaadaptív jövő kialakításához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×