Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
328.16
bux:
141872.44
2026. október 5. hétfő Aurél
Nyitókép: Pexels

Új információ a kötelező szűrővizsgálatokról

A Belügyminisztérium azon van, hogy kidolgozzon egy alternatív koncepciót.

Januártól sem lesznek kötelezőek a rákszűrések, ezt a Belügyminisztérium megerősítette a 24.hu-nak. Mint írták, 2025-től továbbra is csak önkéntes szűrések lesznek, és semmilyen kötelező szűrés bevezetéséről nincs döntés.

Egy júniusban benyújtott salátatörvényben tett rá célzást a kormány, hogy egynémely szűrővizsgálat korhatárra való tekintet nélkül kötelezővé válhat, egyéb részletek azonban nem derültek ki, például hogy mely vizsgálatokról is lenne szó, vagy hogy mikortól. A Belügyminisztérium akkor azt mondta,

a szabályozás csak elvi felhatalmazó rendelkezést tartalmaz az egészségügyért felelős miniszterre nézve.

A kormány oldalára feltöltött dokumentumban azonban épp az nem szerepelt, hogy valóban kötelezővé tesznek-e bizonyos szűréseket, ugyanakkor A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről című, 15 oldalas koncepció három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot nevesített:

  • a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrését,
  • a 45-65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrését,
  • valamint az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélrákszűrését.

A jogalkotók júliusban azt írták: "Jelen koncepciónak ugyanakkor nem célja az új kötelező szűrések meghatározása, arról a kormány egy önálló anyagban folytatja le a társadalmi párbeszédet".

Augusztusban a sajtó megkeresésére a Belügyminisztérium azt írta: "a kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott". A lapnak több szakértő is azt mondta, hogy az egyik fő ok épp a lakossági ellenállás volt, a társadalmi vitára bocsátott dokumentum véleményezéséhez ugyanis özönlöttek a tiltakozások. Emellett az ellátórendszer sem bírna el annyi vizsgálatra jelentkezőt.

Takács Péter egészségügyi államtitkár augusztusban arról beszélt, hogy egy olyan új, népegészségügyi stratégiát dolgoztak ki, amit a következő 15 évben, lépésről lépésre meg tudnak valósítani.

Azt is hozzátette, nem merülhet fel a kötelezőség olyan vizsgálatnál, ami invazív beavatkozással jár, vagy aminél sugárterhelés éri az embert. A kötelezőséget a kormány nem az egyénekre szabná, hanem a munkáltatókra. Említett viszont egy másik lehetőséget, miszerint januártól egy új típusú szűrővizsgálatot is bevezetnének, amely egy általános, népbetegségek kiszűrését célzó egészségfelmérés lenne, amely egy kockázatértékelő kérdőívvel indulna, hogy kiszűrjék a szív- és érrendszeri, daganatos, valamint mozgásszervi betegségeket.

Ehhez olyan vizsgálatok társulnak, mint például egy EKG, egy alap labor és egy alapvető fizikai vizsgálat, tehát lényegében egy menedzserszűrés lenne, aminek a kötelezővé tétele nem is a magánszemélyekre, hanem a munkáltatókra vonatkozna.

A Belügyminisztérium most azt közölte, továbbra is dolgoznak egy koncepción, amely jogalkotás előtt áll. "A szaktárca kidolgozta a felnőttkori életkorhoz kötött alkalomszerű szűrővizsgálati rendszer korszerűsítésére vonatkozó szakmai javaslatát, amelynek kodifikációs folyamata jelenleg is zajlik. A tervezet szerint ez a szűrővizsgálat továbbra is önkéntes alapon vehető majd igénybe" - írták.

Címlapról ajánljuk
Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Magasabb lehet a költségvetés hiánya az elemző szerint, aki az RRF-hitelről is beszélt

Javuló költségvetés vagy súlyos hiány? Szeptemberben 92,8 milliárd forint volt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének hiánya a Pénzügyminisztérium adatai szerint. A számokból az is látszik, hogy a szeptemberi hiány kedvezőbb a tavalyinál, viszont a kilenc havi hiány még mindig meghaladja az 5200 milliárd forintot. A kilátásokat Németh Viktória, az Oeconomus senior elemzője vázolta az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Ma reggel Ázsiában felemás hangulatú kereskedést láthattunk, különösen a japán tőzsde teljesített jól. A jó hangulat Európára is átragadt, ahol szintén felfelé vették az indexek az irányt és ezt a zárásig is megtartották. Idehaza különösen az OTP-re volt érdemes figyelni, ugyanis múlt héten az orosz kivonulás hírére alaposan beleadtak a bankrészvénybe, 40 000 forint alatt is járt az árfolyam. Hétfő reggel egyelőre történt nagyobb elmozdulást a részvényben, a többi blue chip részvénnyel egyetemben a magyar bankpapír is zöldben zárt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×