Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
A paksi atomerőmű 2021. szeptember 10-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Dániel

Kormányterv: további húsz évet "kaphat" a Paksi Atomerőmű négy régi blokkja

Az atomenergiáról szóló törvény módosítására készül az Országgyűlés annak érdekében, hogy húsz évvel meghosszabbíthassák a Paksi Atomerőmű üzemidejét.

A Paksi Atomerőmű nélkülözhetetlen Magyarország energiaellátásában, ezt mondta parlamenti expozéjában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

"Az erőmű négy blokkja a hazai áramtermelés felét, a belföldi fogyasztásunk több mint harmadát biztosítja. Hosszú távon tehát szükség van a Paksi Atomerőmű négy blokkjára, ezért ezek üzemidejét újabb 20 évvel tervezzük meghosszabbítani. A közben elkészülő további két új blokkal együtt a várakozások szerint jó 20 évig párhuzamosan termelhet majd a hat egység, és száz százalékban karbonmentes forrásból tudjuk így kiszolgálni a hazai áramigényt. És mindemellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a környezetvédelmi szempontok tekintetében az erőmű évente 14 millió tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesíti hazánkat" - részletezte.

Az MSZP egyetért az üzemidő meghosszabbításával, mégsem szavazza meg az előterjesztést. Erre a szocialisták vezérszónokaként Harangozó Tamás adott magyarázatot.

"Mi nem támogatjuk azt, hogy politikai szintre kerüljön az energetikáért felelős miniszterhez a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató nemzeti program Európai Bizottsághoz történő benyújtásával kapcsolatos hatáskör."

A Paksi Atomerőmű 1-es reaktorblokkja 1983-ban, a 2-es 1984-ben, a hármas 1986-ban, a négyes pedig 1987-ben kezdte meg a működését. Az Országos Atomenergia Hivatal az 1-es blokknak 2012-ben, a 2-esnek 2014-ben, a 3-asnak 2015-ben, a 4-esnek pedig 2017-ben adott engedélyt az üzemidő meghosszabbítására. Ezt az ellenzék sem kifogásolja, az erőmű két reaktorral történő, már 2014 óta tervezett bővítését azonban igen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: itt az almageddon

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.

Németh Nándor az úszóváltó Eb-aranyáról: ha Kristóf úszik, akkor igazából nem baj, hogy borul a sorrend

A 4x100 méteres gyorsváltó Eb-aranya után a négyesfogat már nagyobb motivációt jelent Németh Nándornak, mint eddigi fő száma, a 100 m gyors. Az egyéniben vb-bronzérmes úszó az InfoRádiónak azt is elárulta, hogy csak a délutáni döntő előtt gyakorolta a repülőrajtot a váltóra, amikor kiderült, hogy a kétszeres olimpiai bajnok Milák Kristóf is tagja lesz a négyesnek.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×