Mindig nézzék meg, hogy az adott videojáték megfelel-e a gyermek életkorának, tanácsolja Gondolovics Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal sajtószóvivője. Az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer – vagy rövidebb nevén Pegi – korhatárbesorolási rendszere megadja, hogy hány éves korig nem ajánlják az adott játékot.

Figyelni kell az úgynevezett sötét mintázatokra is. Ezek olyan digitális megoldások, amelyekkel a fejlesztők ráveszik a gyerekeket, hogy minél több időt és pénzt fordítsanak az adott videójátékra, tette hozzá.

"Gyűjtemények összeállítására ösztönzik a gyermeket, vagy a kipróbálni kívánt játék bemutatója egy egészen más bemutató, vagy épp egy reklám. Olyan is előfordult, hogy nem lehetett kilépni az adott reklámból. Vagy az a visszaszámláló óra sokkal lassabban jelezte az időt, és sokkal hosszabb ideig látta az adott reklámot a gyermek. De nagyon gyakran úgynevezett zsákbamacskákat is felkínálnak játékok közben, aminek a megszerzéséhez egy újabb játéknak a bemutatóját kell megnézniük. Vagy a játékon belüli vásárlást virtuális pénzhez kötik, amelynek a pontos értékét nem igazán tudja meghatározni a gyermek" – sorolta a problémákat Gondolovics Katalin.

A Gazdasági Versenyhivatal szerint azt is tudatosítanunk kell magunkban, hogy nincsenek ingyenes játékok, mert amiért nem pénzt kérnek, azért az adatainkkal fizetünk. Persze jogunk van megismerni, hogy azzal az adattal a cég mit kezd, mire használja fel, és nagyon fontos is, hogy megismerjük. Nagyon sok cég nem rendelkezik magyar nyelvű adatvédelmi szabályzattal, ezeket kell átböngészni.

A Gazdasági Versenyhivatal azt kéri a szülőktől, hogy kísérjék figyelemmel a gyermekük által használt játékokat, fektessenek le világos szabályokat a játékra fordítható időről és pénzről, illetve használjanak valamilyen szülőifelügyelet-szolgáltatást.