Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
308.45
bux:
136836.5
2026. április 17. péntek Rudolf
2024 European elections , conceptual photo .
Nyitókép: Rafmaster

Várhatóan 11 pártlista szerepel majd a szavazólapon

Nyilvántartásba vett öt pártlistát a június 9-ei európai parlamenti választásra a Nemzeti Választási Bizottság.

Nyilvántartásba vett öt pártlistát a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választásra hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így várhatóan 11 pártlista szerepel majd a szavazólapon.

Mivel a bejelentések megfeleltek a feltételeknek és a pártok összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, az NVB nyilvántartásba vette - sorrendben - az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Második Reformkor Párt, a Momentum Mozgalom, a Jobbik-Konzervatívok, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt listáját.

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja 14 jelöltből álló listáját Ungár Péter, a párt társelnöke vezeti.

A Második Reformkor Párt 23 tagú listájának élén Vona Gábor pártelnök áll.

A Momentum Mozgalom 30 jelöltből álló listáját Donáth Anna, a párt európai parlamenti képviselője, pártelnök vezeti.

A Jobbik-Konzervatívok 16 nevet tartalmazó listájának élén Róna Péter áll.

A Mindenki Magyarországa Néppárt 8 tagú listáját Márki-Zay Péter pártelnök vezeti.

Az NVB visszautasította a Nép Pártján és az Új Alternatíva Párt listáinak nyilvántartásba vételét, mert a pártok a szükségesnél kevesebb ajánlást gyűjtöttek össze.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.

Tizenegy listát vett nyilvántartásba az NVB a június 9-ei EP-választásra: sorrendben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt közös listáját, a Mi Hazánk Mozgalom, a Tisztelet és Szabadság Párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listáját, a Demokratikus Koalíció - Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd-A Zöldek Pártja közös listáját, a Megoldás Mozgalom listáját, valamint hétfői ülésén az LMP-Magyarország Zöld Pártja, a Második Reformkor Párt, a Momentum Mozgalom, a Jobbik-Konzervatívok, valamint a Mindenki Magyarországa Néppárt listáját.

Az EP-választáson listát állító párt vagy pártszövetség egy-egy delegáltat küldhet az NVB-be. Ez a szabály nem vonatkozik azokra a pártokra, pártszövetségekre, amelyek az országgyűlési választás után frakciót alapítottak, és ezen a jogon már delegáltak képviselőt a testületbe.

Az EP-választáson listát az NVB által nyilvántartásba vett pártok állíthattak, a listaállítás további feltétele volt, hogy a párt legalább 20 ezer érvényes ajánlást gyűjtsön össze a választópolgároktól. A pártoknak pénteken 16 óráig kellett leadniuk az összegyűjtött ajánlásokat és bejelenteniük a listájukat. A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első 5 jelölt neve kerül fel.

A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, és arról levenni sem.

Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, a helyére a listán soron következő lép.

A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×