A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Ezt követi aztán húsvét ünnepe.

Nagycsütörtököt a néphagyományban zöldcsütörtöknek is nevezték, mert ezen a napon friss csalánból vagy salátából készült főzeléket ettek, mert úgy gondolták, hogy ezzel a bőséges termést is sikerült serkenteni – mesélte az InfoRádióban Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a katolikus templomokban a harangok, és legközelebb nagyszombaton szólalnak meg. A harangok hallgatása miatt régebben a gyerekek kereplővel szaladtak végig a falu utcáin, és azzal hívták a híveket a templomba, de vannak olyan vidékek, ahol a templomnak volt nagy kereplője, és a harang helyett azzal szólították meg a híveket.

"Nagypéntek a legszomorúbb és legtragikusabb napja az évnek, és a nagypéntek tragikumát, Krisztus keresztre feszítésének a napját kivetítették az összes pénteki napra, és általában szerencsétlennek tartották a pénteki napot" – mondta Tátrai Zsuzsanna, és jelezte azt is, hogy a péntek 13. babonája is húsvéti történettel kapcsolatos, hiszen 13-an ültek az utolsó vacsoránál.

A néprajzkutató arra is emlékeztetett, hogy a nagypénteki hagyományok szerint ilyenkor a vízhez vitték itatni vagy megfürdetni az állatokat, hogy legyenek egészségesek és termékenyek, de volt, ahol a gyereket is leküldték a patakhoz, a folyóhoz, hogy mosakodjon meg, hogy friss és egészséges, korán kelő legyen majd a következő időszakban.

Tátrai Zsuzsanna arra is felhívta a figyelmet, hogy a feltámadás várása és a tavasz eljövetelének köszöntése egyszerre jelenik meg ebben az időszakban, hiszen a húsvét mozgó ünnep, legkorábban március 22-én lehet és legkésőbb április 25-én, de mindenképpen a tavasz időszakára esik, ezért a keresztény hagyományok keverednek az ősi, természettel és a tavaszi munkákkal kapcsolatos hagyományokkal is. Például a húsvéti időszak a nagytakarításról is szól, a nagyhét a legfontosabb időszaka a tavaszi nagytakarításnak máig – emlékeztetett.

Nagyszombaton, amikor megszólalnak a harangok, a féregűzésnek van jeles alkalma, és sok leírásban szerepel, hogy az asszonyok ilyenkor körbefutották a házat, kiabálva, hogy

"Kígyók, békák, szaladjatok, megszólaltak a haragok".

A néprajzkutató hozzátette, állítólag még hatékonyabb ez, ha meztelenül szaladja körbe a a házat, ettől még jobban megijednek a különböző kártevők.

"Húsvétvasárnap a legörömtelibb ünnepe az egyháznak, a nagypénteki végtelen szomorúságot fölváltja a húsvétvasárnapi boldogság, Krisztus feltámadásának az ünnepe és a feltámadásba vetett reménye a hívő embereknek" – idézte fel Tátrai Zsuzsanna, és hozzátette, ilyenkor ételt, sonkát, tojást, kalácsot visznek a templomba, ott megszentelik, és meg is eszik.

Arra is emlékeztetett, hogy az ünnepen megemlékezünk a halottainkról is, nagyon sokan mennek ki ilyenkor a temetőbe és visznek a szeretteik sírjára virágot. "Az élők és a holtak azért a nagy ünnepeken mindig valamilyen módon együtt vannak, és szeretünk megemlékezni azokról, akik már nincsenek köztünk" – mondta.