Lemondott posztjáról Novák Katalin, a köztársasági elnök lépéséről idei első ülésén határoz az Országgyűlés. Az utódját csak ezen aktus után választhatják meg. A parlamenti pártok jelölhetnek új államfőt, de ehhez legalább negyven képviselő támogatása szükséges. A jelöltek közül a parlament választhat köztársasági elnököt, első körben kétharmados többséggel, ennek hiányában pedig abszolút többséggel. A kormánypártok még nem nevezték meg a jelöltjüket, az ellenzéki pártok viszont többet is.
Az LMP Hack Péter jogtudóst, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát ajánlja államfőnek. Ungár Péter, az ellenzéki párt társelnökének indoklása szerint Hack Péter közös jelölésével a nemzet egységét megtestesítő, a jogállamot és az alkotmányos rendet őrző köztársasági elnöke lehetne Magyarországnak.
Hack Péter az InfoRádióban elmondta: „nagyon bátor” döntésnek tartja az LMP részéről, hogy nem a saját érdekeit előtérbe helyezve nevezte meg köztársaságielnök-jelöltjét. A jogtudós hangsúlyozta, nem tagja a pártnak, soha semmilyen kapcsolata nem volt korábban az LMP-vel, Ungár Pétert sem ismerte eddig személyesen.
„A nézeteink nagyon sok mindenben eltérnek. Biztos vagyok benne, ha politikai szerepre kerestek volna valakit, nem engem választanak – igaz ebben az esetben én sem fogadtam volna el a felkérést” – fogalmazott a korábbi országgyűlési képviselő.
Mint mondta, a köztársasági elnöki tisztség egy „közjogi szerep”, a magyar alkotmányos rendben harmincnégy éve jelen lévő intézmény, amely körül nagy viták alakultak ki az utóbbi időben. Számos fórumon sok diskurzust lefolytattak arról, mi az államfő feladata, illetve milyen kötelességei és milyen jogai vannak.
Hack Péter azt tapasztalja,
sokan „népszerűségi versenyt látnak” az államfőjelölt-állításban,
miközben elmondása szerint az Alaptörvény pontosan rögzíti a köztársasági elnök feladatait, jogköreit. Ezek közül kiemelte, hogy a mindenkori államfőnek be kell tartatnia az Alaptörvény rendelkezéseit és a különböző, Országgyűlés által elfogadott törvényi rendelkezéseket. Az egyetemi tanár szerint az elnök abban az értelemben nem politikus, hogy nem tudja formálni a politikát. „Nem lehetnek törvényalkotási javaslatai, nem alkothat rendeleteket, nem emelheti a szociális kiadásokat és nem csökkentheti az adókat sem” – sorolta.
A jogtudós úgy fogalmazott, az államfő semmilyen népszerű lépést nem tud tenni. Mint mondta,
ahogy a futballban a játékvezető, úgy az alkotmányos rendben a köztársasági elnök is „azt vizsgálja, hogy a küzdő felek betartják-e a szabályokat”.
Egyetért Ungár Péterrel abban, hogy a közéletben és a politikában mostanra annyira elmérgesedett a felek közötti küzdelem, hogy egy olyan elnökre van szüksége az országnak, aki „elfogulatlan, pártatlan játékvezető tud lenni” ebben a küzdelemben. Hozzátette: „nem szeretne sem a kormány kinyújtott karja, sem az ellenzék végső eszköze lenni”, mert szerinte az elnöki hivatalt nem erre a célra hozták létre.
A modell bevált, rossz döntést bárki hozhat
Hack Péter elmondta: az LMP felkérését követően a következő időszakban főként arra szeretne koncentrálni, hogy minél több fórumon felhívja a figyelmet azokra az értékekre, amelyek szerinte „megőrzendők az Alaptörvényből”. Úgy véli, „rossz lenne feladni azt a köztársasági elnöki modellt”, ami 1990 óta létezik Magyarországon. Hozzátette:
több kárt okozna ennek a rendszernek a megváltoztatása, mint a fenntartása.
Meggyőződése, hogy az eddigi problémák, a lemondások (Schmitt Pál és Novák Katalin leköszönése) nem abból következtek, hogy milyen módon választják a köztársasági elnököt, mint ahogy abból sem, kik töltötték be a tisztséget. Szerinte a kegyelmi ügyben egy rossz döntés született, ezért kellett idő előtt távoznia a hivatalából Novák Katalinnak.
A jogtudós szerint semmilyen garancia nincs arra, hogy a közvetlenül megválasztott elnök ne tévedhetne.
„Félrevezető az az érvelés, hogy a közvetlenül választott köztársasági elnök egységet teremtene a társadalomban.
Minden közvetlen választásnak vannak győztesei és vannak vesztesei. Vannak, akik a nyertesre szavaznak, és vannak, akik a vesztesre szavaznak” – fejtegette.
Legfőbb célja az edukálás
Mint fogalmazott, közvetlenül megválasztott elnökök is lehetnek népszerűtlenek, és ennek inverzeként a parlament által megválasztott elnökök is lehetnek nagyon népszerűek és elfogadottak a társadalom körében. Meglátása szerint tévúton jár, aki ebben mindenáron az egységet keresi.
Hack Péter kifejtette: edukációs céllal vállalta el az LMP felkérését. Kiemelte, hogy negyvenegy éve oktat, és tizenkét évet szánt az életéből a jelenleg fennálló alkotmányos berendezkedés létrehozására, ami megítélése szerint „védelemre érdemesnek tűnik”.
Úgy véli, nagy számban vannak problémák Magyarországon, de ezek nem az alkotmányos berendezkedés, az elnökválasztás vagy az elnöki szerep miatt sokasodtak meg. Tisztában van vele, valószínűleg nem jut el addig, hogy hivatalos államfőjelölt lehessen, a meglátásait, elképzeléseit azonban megoszthatja a nyilvánossággal mostani szerepvállalásának köszönhetően, és eddig azt tapasztalja a visszajelzések alapján, hogy „sokan kíváncsiak rá”.
