Az özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg. Ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően kerül megállapításra, özvegyi nyugdíj pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően állapítható meg, az arra jogosító feltételek fennállása esetén - olvasható a teol.hu-n.

Az élettárs özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha az elhunyttal annak haláláig – egy év óta megszakítás nélkül együtt éltek és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta éltek együtt. Nem lehet jogosult özvegyi nyugdíjra az az élettárs, aki az együttélés alatt már – más házastárs után – özvegyi nyugdíjban részesült.

Az együttélést jogszabály alapján bizonyítottnak kell tekinteni, ha

az élettársak a jogosultság elismeréséhez szükséges időtartamban azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeztek,

és az együttélés ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel.

Azt, hogy az elhunyttal azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az élettárs elsősorban hatósági igazolvánnyal (lakcímkártya) vagy kormányablak által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja.

Azonos lakó-, illetve tartózkodási hely hiányában az élettársi kapcsolat fennállását egyéb hitelt érdemlő módon, például tanúnyilatkozattal (az élettársi közösség megvalósulására utaló magán- vagy közokirat) lehet bizonyítani.

Az özvegyi nyugdíj az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. Nem nyugdíjas elhalálozása esetén az igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült, az ellátás megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.