Magyarország igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, így a kohéziós politikai finanszírozás egy része feloldható - tájékoztatott az Európai Bizottság. Magyarország akár 10,2 milliárd euró megtérítését is igényelheti. Az uniós végrehajtó testület közölte: az elfogadott jogszabályok megfelelnek az ország helyreállítási tervében tett kötelezettségvállalásoknak. Azonban a másik döntés alapján három kohéziós program 55 százalékát továbbra is visszatartják, mert az Európai Bizottság hiába értékelte újra, hogy teljesültek-e a jogállamisági eljárás feltételei, Magyarország továbbra sem oszlatta el az aggályokat.

Engedélyezte a Budapest Airport Holding felvásárlását az Európai Bizottság. Ennek alapján a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a franciaországi székhelyű VINCI Airports közös irányítást szerezhet az Airport Holding Tanácsadó Kft. felett. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a tervezett összefonódás nem vet fel versenyjogi aggályokat. A gazdaságfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint várhatóan már csak jövőre írják alá a szerződést.

Meg kell kezdeni az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával az Európai Tanács elnöke szerint. Charles Michel a csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében arról is beszélt, hogy a hosszú távú stabilitása érdekében az Európai Uniónak 50 milliárd eurót kell biztosítania Kijevnek. Az izraeli-palesztin konfliktus szintén kiemelt napirendi pont lesz a holnap kezdődő uniós csúcsnak.

A miniszterelnök üdvözölte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a Parlamentben. A fideszes előterjesztők szerint az uniós tagállamoknak mindenekelőtt stratégiai vitát kell folytatniuk arról, hogy milyen viszonyra törekszik az Európai Unió Ukrajnával, és egy esetleges ukrán tagság milyen hatással lenne a közösség költségvetésére, kohéziós és agrárpolitikájára. Orbán Viktor felszólalásában hangsúlyozta: a kormány álláspontja az, hogy Ukrajna gyors felvétele nem szolgálná sem az Európai Unió, sem Magyarország érdekeit. A kormányfő szerint Ukrajna uniós tagsága azt jelentené, hogy minden más tagország nettó befizetővé válna.

Januártól létrejön a Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium, miután az Országgyűlés megszavazta az ehhez szükséges módosításokat. Az előterjesztés szerint a kormány szándéka az, hogy Magyarország a jövőben olyan fejlesztéspolitikát tudjon megvalósítani amely a területi különbségek csökkentését tűzi ki, ebben pedig a közigazgatás nem alárendelt, hanem mellérendelt szerepet játszik. A minisztérium vezetője Navracsics Tibor lesz, aki most még tárca nélküli miniszterként felel a területfejlesztésért.

Megszűnik az általános kötelező orvosi alkalmassági vizsgálat. Az Országgyűlés megszavazta a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosítását. A jogszabály értelmében a munkáltató meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkoztatásokat, amelyeknél a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat.

Megtartotta első ülését a megújult Gazdasági Kabinet. A testület összességében 66 felelősségi körben rendelkezik döntési joggal, elsődleges funkciója, hogy segítse a miniszterelnök és a kormány munkáját. Az első ülés témái között szerepelt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása, közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztési beruházások megvalósítása.

Felmentette 24 kórház vezetőjét a belügyminiszter illetve a megbízott országos kórház-főigazgató ezzel egyidejűleg tíz városi kórház főigazgatójának főigazgatói kinevezését vonta vissza. Az új főigazgatók kinevezéséig az intézmények vezetését a szervezetszerű helyettesek látják el.

Elfogadta a fővárosi önkormányzat jövő évi költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. A keletkező csaknem 5 milliárd forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével, belföldi értékpapírok bevételeiből, valamint bankbetétek bevételeiből finanszírozzák. A hiteltörlesztés kiadásaira több mint 6 milliárd forintot fordítanak.

A budapesti lakhatási válság enyhítését és a városi zöldfelületek jelentős növelését szolgáló fejlesztést akar Rákosrendezőre a főváros. Az állásfoglalás kimondja: a közgyűlés a tervezett ingatlanfejlesztést azzal a feltétellel támogatja, hogy annak részeként legalább tízezer, a magyar emberek számára megfizethető lakásnak is kell épülnie, valamint, hogy az ingatlanfejlesztés nem veszélyezteti a Duna-part, a budai várnegyed és az Andrássy út világörökségi státuszát.

Az LMP felszólítja a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a magyar építészetről szóló törvényt. A párt kezdeményezi a jogszabály alkotmánybírósági normakontrollját is. Tetlák Örs felidézte: pártja a kiemelt beruházási törvény ellen korábban népszavazást kezdeményezett, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság ugyan elutasított, de a Kúria napokban meghozott döntése engedélyezte.

Elfogadták a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről szóló zárónyilatkozatot a klímacsúcs résztvevői. A megállapodás 2050-ben határozta meg az erre vonatkozó határidőt. A dokumentum emellett 2030-ig a megújuló energiakapacitás megháromszorozását is szorgalmazza világviszonylatban, valamint sürgeti a szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek gyorsítását.