Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a parlamentben. Ez a vita, amely Brüsszelben is folytatódik csütörtökön és pénteken, Európa jövőjét befolyásolja. Csakhogy valódi vita helyett inkább fejjel megyünk a falnak – mondta Orbán Viktor az Országgyűlésben, ahol az Ukrajnáról szóló határozati javaslat vitájában fejtette ki a kormány álláspontját az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében.
A Kocsis Máté nevével fémjelzett határozati javaslat kimondja: Ukrajna nem teljesítette az uniós csatlakozás előfeltételeit, az EU bővítési politikájának objektív, teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia, valamint stratégiai vita szükséges az EU Ukrajna-politikájának valamennyi eleméről.
A miniszterelnök felidézte, hogy Ukrajna tavaly február 28-án nyújtotta be a felvételi kérelmét, és négy hónappal később, 2022 júliusában már tagjelölti státuszt kapott, ráadásul úgy, hogy ennek a rögzített feltételeit nem teljesítette. A kormányfő emlékeztetett, más országok esetében a kérelem benyújtása és a tagjelölti státuszt között több mint három év telt el, a közép-európai bővítés esetében ez négy év volt. Azt is felsorolta, hogy a balkáni tagjelöltek esetében ez még hosszabb időt vett igénybe.
„Ez leplezetlen részrehajlás. Ez lerombolja az uniós intézmények tekintélyét”
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
A vita lényegét úgy fogalmazta meg, hogy arra kell választ találni, hogy Ukrajna gyors uniós tagsága hasznára van-e Magyarországnak és Európának, és kiemelte, a kormány álláspontja szerint Ukrajna gyors felvétele beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem az ország, sem az EU érdekeit.
„Komolyan kell venni az unió saját szabályait, ha ezeket nem veszik komolyan, akkor az EU megszűnik létezni. Most pedig az uniós intézmények azt kérik, hogy a saját szabályainkat se tartsuk be” – mondta a miniszterelnök.
Azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottság hét feltételt szabott Ukrajnának a tagjelölti státuszhoz, és már ebben is kivételt tett, mert beéri ezek utólagos teljesítését:
- alkotmánybírók kiválasztásának a szabályozása
- igazságügyi főtanács átvilágítása
- pénzmosás elleni fellépés
- médiaszabadság biztosítása
- korrupció elleni fellépés
- oligarchák elleni fellépés
- nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése
Orbán Viktor szerint a bizottság is azt állítja, hogy a hétből csak négy feltétel teljesült, de valójában egyetlen feltétel sem teljesült. A négy területen is inkább visszalépések történtek, mert az alkotmánybírók megválasztásáról szóló törvényt nem tartják be, az igazságszolgáltatás továbbfejlesztése is indokolt, a pénzmosás elleni fellépéshez nem születtek meg a megfelelő jogszabályok. Médiaszabadságot pedig a kormányfő szerint a formális szabályozás ellenére a kormány felszámolta, amit egy háborúban álló ország esetében nem is lehet kifogásolni, de ettől még nem érvényesül a sajtószabadság.
Három területen pedig nem is teljesültek feltételek, a kisebbségek ügyében még most elemzi a kormány, hogy a most elfogadott törvény valójában mit tartalmaz. „Nem akarunk többet, mint hogy adják vissza azokat a jogokat, amelyet 2015-ig voltak. Azt a törvényt állítsák vissza.
"Ukrajna most olyan messze van az uniós tagjelöltségtől is, mint Makó Jeruzsálemtől”
– fogalmazott.
A miniszterelnök szerint most senki sem tudja pontosan, hogy mivel járna Ukrajna EU-tagsága, mert jelenleg is háborúban áll, és nem látni a háború végét. Nem lehet tudni, milyenek lesznek Ukrajna határai, mekkora népessége lesz. „Brüsszel igent akar mondatni velünk valamire, úgy, hogy nem tudjuk felmérni, mit jelent ránk nézve” – tette hozzá.
A gazdaságban van már van némi tapasztalat, a mezőgazdaság és fuvarozás területén a részleges piacnyitás miatt védekező beavatkozásra volt szükség, mert százezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák.
Orbán Viktor német gazdaságkutatók elemzéseire hivatkozva azt mondta, Ukrajna teljes jogú tagsága 190 milliárd eurós extra kiadást jelentene az hétéves költségvetésnek, ami a teljes keret 17 százaléka. Agrártámogatások esetén 93 milliárd támogatás járna, tízszer annyit, mint amennyire Magyarország jogosult, a kohéziós forrásoknál ez 87 milliárd euró, ami háromszor annyi, mint amennyi nekünk jár. „Minden uniós tagállam nettó befizetővé válna” – emelte ki a kormányfő.
„Ha nem politikai gesztust akarunk gyakorolni – márpedig a tagjelöltség nem erre való –, hanem tényleg felvenni Ukrajnát, akkor ez abszurd, nevetséges és komolytalan.
Arra kérem a képviselőket, a baloldaliakat is, hogy ezt ne tekintsék pártkérdésnek. Ezt tekintsük nemzeti ügynek. Ukrajna uniós tagsága ebben a formában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnának segíteni kell, de senki sem akarhatja, hogy közben tönkre tegyük Magyarországot” – mondta Orbán Viktor, és arra figyelmeztetett, hogy maradjunk továbbra is az európai józan ész hangja. Szerint egy békés és prosperáló Ukrajna az érdekünk, és ennek jó néhány év elteltével akár uniós tagság is lehet a jutalma.
„Mindennek rendelt ideje van, Ukrajna uniós tagságának ideje még nem jött el” – zárta parlamenti beszédét a miniszterelnök.
