eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 3. vasárnap Kornélia
Young cute girl exploring quadcopter. Education, future, children, technology, science and modern people concept
Nyitókép: Poike/Getty Images

Kutatás: a 16-24 évesek mindössze 6 százaléka biztos abban, hogy Magyarországon marad

Minden második fiatal rossznak ítéli meg közérzetét, többségük egzisztenciális problémákkal küzd - ez derül ki az OTP Fáy Alapítvány ifjúságkutatásából. A reprezentatív mérés arra is rámutat, hogy a 16-24 év közötti korosztály csupán 6 százaléka az, aki a jövőjét biztosan Magyarországon képzeli el. Csejtei Ildikót, az alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük.

8 fókuszcsoportos "kvalitatív" kutatást egy "kvantitatív" szakasz követett egy 800 fős mintán, 16 és 24 év közötti fiatalokat kérdeztek meg kérdőívvel; ebben a kutatási szerkezetben ez már nagyon nagy, reprezentatív mintának számít - ismert, országos ügyekben, ahol nem csupán egy szűk korosztályt kérdeznek, egy 1000 fős minta már reprezentatív. A kutatás tárgya az volt, hogy kiderüljön,

  • milyen a megkérdezett korosztály helyzete, állapota, percepciója, közérzete
  • az oktatással és munkahellyel kapcsolatban mi az észlelés
  • 10 év múlva hogyan képzelik el saját magukat.

"Közérzetükkel kapcsolatban nem feltétlenül örömteli eredmény, hogy minden második fiatal arról számolt be, hogy nem jó vagy inkább nem jó a közérzete" - mutatott rá az InfoRádióban Csejtei Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője. "A nemzetközi trendeket figyelmbe véve nagyon érdekelt bennünket, hogy a globális fejlemények - járványok, háború, klímaváltozás - mennyire befolyásolják a hangulatukat. Az eredmények azt hozták ki, hogy

a magyar fiatalok a saját egzisztenciális problémájukkal vannak elfoglalva, tehát lakásbérlet, egyetem melletti munka, saját maguk eltartása,

ezek voltak a kulcsszempontok, amelyek befolyásolják az ő általános közhangulatukat."

De szerinte nem lehet elmenni amellett sem, hogy a háttérben a globális változások alapvetően meghatározzák az emberek közhangulatát akkor is, ha nem foglalkoznak ezekkel.

"Az elhangzott, hogy olyan komoly problémák vannak a világban, hogy nem is nagyon szeretnek ezzel foglalkozni, próbálják elvonni a figyelmüket erről" - tette hozzá.

A jövőt illetően részben pozitívabb a képük.

"A tekintetben, hogy milyen munkahelyük lesz 10 év múlva, igen, azt gondolják, lesz munkahelyük, azt is gondolják 70 százalékban, hogy el fogják érni azt a jövedelemszintet, amit szeretnének. De ami nem túl biztató, hogy nagyon sokan képzelik el magukat külföldön. Azok aránya, akik azt mondták, hogy teljesen biztos, hogy Magyarországon fognak dolgozni, 6 százalék volt, összességében

57 százaléknyian mondták, hogy teljesen biztosan vagy nagy valószínűséggel külföldön képzelik az életüket a későbbiekben,

vagy külföldön is fognak dolgozni" - ecsetelte Csejtei Ildikó.

Nagyon fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy a kutatások "nem a valóságot jelzik", hanem általános hangulatot, elképzelést, várakozást, ami nem jelzi előre, hogy valójában mi történik majd 10 év múlva az érintett korosztállyal. Példaként említette, hogy a fiataloknak mindenesetre 45 százaléka az, amely felsőoktatásban szeretne részt venni azok közül, akik nem részei.

"Ez a 45 százalék azért nem felel meg a valóságnak Magyarországban, nincsenek ilyen magas arányban Magyarországon azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek" - figyelmeztetett.

A kutatás fontos részét képezte, hogy az oktatás megítélését is kérdezték a fiataloktól.

"Meglepően jók az eredmények a közoktatásra vonatkozóan. Ahogy haladunk az egyetem felé, egyre jobbak. 57 százalék mondta azt, hogy elégedett az általános iskolájával, 80 százalék pedig azt, hogy az egyetemével, ami elég magas amellett, hogy kritikát is megfogalmaztak; többen leírták, hogy sok olyan kompetenciát nem tanítanak az iskolában, amire később szükség lenne" - részletezte Csejtei Ildikó, "nem feltétlenül az oktatás az, ami a munkaerőpiacra őket felkészíti".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Az Európai Unió országai tudatosan törekednek arra, hogy féken tartsák a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátását. Magyarország kibocsátását a globális skálán még statisztikailag is nehéz kimutatni, mégis komoly erőfeszítéseket tesz a klímasemlegesség eléréséért. Zay Balázzsal, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×