Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Unsplash.com

Az idei viharszezon a biztosítóknak is emlékezetes marad

Az elmúlt tíz év rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon, a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Az idei május–augusztusi viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján közel 110 ezer bejelentésre több mint 13 milliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. Az elmúlt tíz évben a 2021-es 9,1 milliárd forintos kifizetés volt a legmagasabb összeg.

A Mabisz hozzátette azt is, hogy 2010 óta, mióta összesítik a viharszezon káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a biztosítóknak, ez akkor mintegy 30 milliárd forintot jelentett.

A szövetség összesítése szerint az elmúlt 14 év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek száma meghaladta az 1,6 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 122 milliárd forintot. Ebben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Idén a legtöbb bejelentés a június 23-i és az augusztus 4-5-i viharokhoz köthető. A bejelentések zöme Budapestről, valamint tíz vármegyéből – Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves – érkezett.

A települések közül Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse és Kiskőrös volt a leginkább érintett. A legjellemzőbb kártípusok közé tartozik a beázás, a jégverés, a viharos szél miatti rongálódás, valamint az elektronikus eszközök sérülése.

A Mabisz tájékoztatása szerint az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és azok másodlagos, indukciós hatásai okozta kár. A biztosítók szövetsége felhívta a figyelmet, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.

Az idei egy esetre jutó átlagos, 120 ezer forint feletti viharkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a korábbi évek átlagát. Ez jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket, mert a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbiaknál nagyobb összegeket kell szánni. A biztosítók szövetsége szerint ebben a helyzetben különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, a biztosítási szerződések felülvizsgálata.

Címlapról ajánljuk
Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Több mint 100 ezer új hallgató érkezik idén ősszel a felsőoktatásba, ami a tanévkezdéssel együtt jelentősen átalakíthatja a diákmunkapiacot. A Mind-Diák Szövetkezet szerint a diákok a nyári időszaknál kevesebb órát vállalnak majd, ugyanakkor a hosszú távú gyakornoki programok többsége változatlanul működik tovább, és egyre fontosabb szerepet kapnak a szakmai tapasztalatot nyújtó pozíciók.

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Kapitány István gazdasági és energetikai tárcavezető szombaton bejelentette, hogy a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében a kormány 4+4 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást folyósít mintegy 800, döntően mikro- és kisvállalkozás számára. Az úgynevezett 5+5 konstrukcióban minden érintett vállalkozás 10 millió forint extra forráshoz jut. A kabinet emellett az autópálya-koncesszió 35 éves szerződését is vizsgálni kezdi, Magyar Péter szerint ez lesz a kormány következő lépése a dohány- és kaszinó-koncessziók radikális átalakítása után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×