Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Az állam kiszállna a szakszervezeti tagdíjak utalásából

Lapértesülés szerint társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy javaslatot, amivel többek között átírnák a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényt.

A 444.hu azt írja: az eddigi szabályok szerint munkáltató a munkavállalók béréből a szakszervezeti tagdíjat a dolgozó írásbeli kérelmére levonta, majd átutalta a munkavállaló által megjelölt szakszervezetnek vagy más érdekképviseletnek.

Az új elképzelés szerint ez változna, legalábbis kivételeket is meghatározhatna az állam. Megjelölik, hogy melyik szakszervezeteknek nem utalnának tagdíjat a munkavállaló kérésére sem:

  • a közalkalmazottak szakszervezeti vagy érdekképviseleti szervezeteinek;
  • a kormánytisztviselők szervezeteinek;
  • a köztisztviselők szervezeteinek;
  • a honvédelmi alkalmazottak szervezeteinek;
  • az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók szervezeteinek;
  • a köznevelésben foglalkoztatottak.

A javaslatot augusztus 15-ig lehet véleményezni. Ha ebben a formában életbe lép, akkor várhatóan a szakszervezeti tagoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a tagdíj eljusson a szervezeteikhez.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×