A benyújtott javaslatok mellett változatlanul további orvosi béremelést tervez a kormány, így 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint négyszeresére nő jövőre. Az ellátórendszer megújításához most javasolt intézkedéseket a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatok, valamint a betegellátásban felmerült tipikus problémák is indokolttá tették - írták.

Kiemelték, hogy a magyar egészségügy 2010 óta jelentősen megerősödött. Az elfogadott költségvetés szerint egészségügyi célokra jövőre mintegy 2670 milliárd forint áll rendelkezésre, ami több mint 1470 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány 2010-es költségvetésének erre szánt összege. 2023-ban több mint 120 százalékkal fordít többet a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben.

A közlemény szerint a kormány 2010 óta több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét. Az ápolók ma több mint a háromszorosát, a szakorvosok az öt- vagy akár kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt. A mostani javaslat az egészségügyi szakdolgozók további béremelését előlegezi meg, valamint pótlékaikra, illetményen felüli juttatásaikra az eddigieknél átláthatóbb, egységesebb rendszer készül majd - tudatták.

Az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülése mellett a most javasolt intézkedések egyik fő célja, hogy a betegek mielőbbi ellátása, diagnosztizálása érdekében megerősítsük az alapellátást, és a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalasabb legyen. Ezt célozza az, hogy a települési önkormányzatok mellett az állam is nagyobb felelősséget vállal a háziorvosi praxisok szervezésében, az üres praxisok betöltésében és a körzetek közötti egyenletesebb terhelésben. A háziorvosi ellátást az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fogja szervezni - írták.

A védőnők a jövőben a helyi kórházak alkalmazottai lesznek, megőrizve szakmai önállóságukat.

A kórházi ellátás színvonalának további javítása érdekében erősebb irányítói jogosítványokat kapnak a megyei kórházak a kórházi ellátás megszervezésében. Ennek eredményességét a koronavírus-járvány is igazolta. Egyúttal a városi kórházak is erősödnek, hiszen feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésekben. Kórház nem fog megszűnni, nem zár be, a megyén belüli feladatmegosztás lesz sokkal hatékonyabb és a betegek szempontjából biztonságosabb - olvasható a közleményben.

Szintén a betegbiztonságot és a hatékony ápolási-szociális feladatok szervezését szolgálja az a javaslat, miszerint a jelenleg kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretein belül gondoskodnak a betegekről.

A kormány emellett megerősíti elkötelezettségét a várólisták mielőbbi csökkentése, azok átláthatóságának javítása, valamint a magyar lakosság egészségügyi állapotának megőrzése és a népbetegségek megelőzésének még hatékonyabb korai szűrési rendszerének kidolgozása iránt - közölte a Belügyminisztérium.