Ez a harmadik ilyen kutatás, kétévente ismételjük az Aktív Magyarország megbízásából. 2018-ban volt az első felvétel, akkor kaptunk egy helyzetképet, aztán 2020-ban, a koronavírus okozta első sokk után mértünk ismét, most pedig újra – mondta Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.

Hozzátette: azt látja, hogy továbbra is elég fontos az a következtetés, hogy félnek az emberek kerékpározni, miközben nagyon szeretnének.

"Óriási a társadalmi igény, nagyon sok ember szeretne biciklizni, próbálkozik is, de hogy komolyabban közlekedjen, ahhoz a bátorsága hiányzik. A legnagyobb távoltartó erő általában az utak állapota és a járműforgalomtól való félelem" – mondta Kürti Gábor.

Az országban nagyon érdekes, hogy

a kerékpározás a városokban nő, itt jellemzően a fiatalabbak bicikliznek, vidéken pedig csökken,

ott az idősebbek bicikliznek kicsit többen, mint a városban.

A koronavírus-járvány idején nagyon sokan elkezdtek kerékpározni, és a mostani kutatás szerint nem is állt vissza a forgalom a járvány előtti szintre. Egyre több helyen épülnek kerékpárutak, ráadásul amik épülnek, azok jobbak, mint amilyenekhez hozzá voltunk szokva – vélekedett az elnök.

"Magyarország biciklis nemzet, harmadik helyre szoktak bennünket hozni Hollandia és Dánia után. Ez a pozíciónk főleg a Dél-Alföld elképesztő kerékpárosforgalmának köszönhető, a városokban ez már nem így van" – magyarázta az elnök, és úgy látja, a teljes társadalmi-politikai skála igen pozitívan áll a kerékpározáshoz, de költségvetési szempontból még lehetne javítani a helyzeten.

A kutatás kimutatta, hogy a magyarok 16 százalékának elsődleges közlekedési eszköze a kerékpár, és több mint 50 százalék kerékpározik rendszeresen, legalább hetente, havonta kerékpárra ül. "Ehhez képest a költségvetés 2-3 százaléka fordítódik kerékpáros infrastruktúrára, úgyhogy még több beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy akik szeretnének kerékpározni, azok merjenek is" – összegzett Kürti Gábor.