A JÖN Alapítvány a Cigicsikkmentes Magyarország kihívásban már évek óta arra ösztönözi követőit, hogy saját maguk is szervezzenek különböző városokban csikkszedő kampányokat.
Szeptember 17-én az alapítvány egy globális kezdeményezés, a World Clean Up Day alkalmából az egyik vezető dohányipari vállalattal, a Philip Morris Magyarországgal partnerségben a Gellért-hegy alatti rakpartrészen csikkszedést tartott.
„A csikkszedés úgy tűnhet, mint csepp a tengerben, de arra jó, hogy felhívjuk a figyelmet az egyik leggyakoribb hulladékproblémára, és hogy mit tehetünk ellene” – fogalmazott Kertész Balázs okleveles környezetmérnök, a JÖN Alapítvány vezetője.
A dohányzás közismert egészségügyi ártalmai mellett a cigarettázás környezeti ártalmai is jelentősek. Évente körülbelül egymillió tonna cigarettaszűrőt gyártanak a dohányiparban, és rengeteg felelőtlenül eldobott cigarettacsikk kerül a környezetbe. A belőlük kioldódó káros vegyi anyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet, a vizeket és az élővilágot, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben nem papírból, hanem egy bizonyos fajta bioműanyagból, cellulóz-acetátból készülnek.
„A Philip Morris felelős vállalatként fontosnak tartja, hogy csikkszedő kampányokkal és egyéb, a társadalmi szemléletformálást célzó kezdeményezésekkel hozzájáruljon a fogyasztás után keletkező hulladék környezettudatos kezeléséhez” – mondta Takács Norbert, a Philip Morris Magyarország kormányzati kapcsolatokért és fenntarthatóságért felelős vezetője. „Hiszünk abban, hogy a viselkedésbeli és a pozitív társadalmi változást előmozdíthatjuk azáltal, hogy bevonjuk az érintetteket, legyen szó a fogyasztókról, vagy éppen a szabályozó hatóságokról, és együttműködünk velük a cigarettacsikk-szemét megelőzésében” – emelte ki.
A cigarettacsikk mennyiségét tekintve az összes hulladéknak csak körülbelül 0,01 százalékát teszi ki. A dohányzókat földrajzi elhelyezkedésük alapján 100 százalékban lefedő elkülönített gyűjtési rendszer kialakítása a begyűjthető cigarettacsikk mennyiséghez képest rendkívül magas költségekkel és környezeti terheléssel járna.
Egyelőre a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb és legfenntarthatóbb megoldás az edukáció, tehát a megelőzésre történő figyelemfelhívás, valamint a fogyasztás során keletkező hulladék megfelelő kezelése mind otthon, mind a köztereken. A gyártók ezzel párhuzamosan kutatják azokat a lehetőségeket, hogy a szűrőkben lévő műanyagot jobb, fenntarthatóbb alternatívákra cseréljék le.
