A bűnözői csoport tagjait üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják.
A számlagyárat működtető hat ember 2015 áprilisától 2020 decemberéig gazdasági társaságok széles körét szolgálta ki fiktív számlákkal, annak érdekében, hogy az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentsék.
A számlagyárat irányító férfi határozta meg, hogy melyik cég nevében, mikor, kinek állítanak ki - el nem végzett - szolgáltatásról vagy termékértékesítésről számlát. Ezeken legtöbbször reklámtevékenység szerepelt, de a megrendelő cégek igényeinek megfelelően akár búgócsiga- vagy szoftverértékesítésről, olykor fémipari termékek gyártásáról is készültek számlák. A törvényes működés látszata érdekében a számlagyárat irányító férfi két weboldalt is létrehozott, amelyeken a fiktív számlákat befogadó cégek logóit elhelyezte, így igazolva a kiszámlázott többmilliós hirdetési tevékenység elvégzését.
A férfi az akkori barátnőjével több céget alapíttatott, más bűntársai pedig nemcsak cégalapításokkal és fiktív számlák kiállításával, hanem a bankszámlára érkező pénz felvételével is segítették a számlagyár működését. A felhasználó cégek a fiktív számlákon szereplő összegeket átutalták a számlagyárnak, ezt készpénzben felvették és túlnyomó részét visszaadták a számlabefogadó cégek képviselőinek - az ügy további 14 vádlottjának.
Az ügyészség 16 vádlottra börtönbüntetés, négyre pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Emellett az áfacsalás révén előnyt szerző gazdasági társaságokkal szemben szintén pénzbírságra tett indítványt a Kecskeméti Törvényszéknek.
