Van hajlandóság az ápolók körében arra, hogy a felmondási tilalom feloldása után távozzanak a rendszerből – írja a Független Egészségügyi Szakszervezet legfrissebb felmérése alapján a Népszava.
A felmérésben résztvevők
- 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elhagyja a szakmát,
- további kilenc százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, míg
- 4,5 százalékuk külföldön keres magának munkát.
Az egészségügy alapjáraton való működtetéséhez már 2020-ban is valamivel több mint 3,5 ezer szakdolgozó hiányzott. Ennél frissebb KSH adat ugyan nincs, de azt más forrásból tudja a lap: a helyzet az elmúlt két évben csak rosszabb lett. Ugyanis a szolgálati jogviszony tavaly márciusi bevezetésekor további 4000, a kötelező harmadik oltás elrendelése után újabb 800 szakember hagyta el az egészségügyet. E két csoport tagjainak többsége egészségügyi szakdolgozó volt. A várólistákat duzzasztó okok között már ott szerepel a szakdolgozóhiány is. Például mind gyakrabban azért nem tudják teljes kapacitással működtetni a műtőket, mert nincs elég szakdolgozó sem az operáló teambe, sem az azután szükséges intenzív ápoláshoz – írják.
Júniusban pedig újabb megpróbáltatás elé néz a betegellátás, mivel május 31-től megszűnik az egészségügyi dolgozók másfél éve elrendelt felmondási tilalma.
Bár a kormány az elmúlt ciklusban jelentőset emelt az orvosi béreken, az ágazati béremelésre fordított 410 milliárdból
- a 17-20 ezer orvosra 330 milliárd,
- a mintegy 90 ezer szakdolgozóra viszont mindössze 80 milliárd
jutott.
Így míg korábban az orvosi és szakdolgozói bérek közötti különbség kétszeres volt, ez 2021-ben már több mint háromszorosra nőtt.
A Népszavának a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna elmondta: a januári béremelés után márciusban tették közé azt a kérdőívet, melyben arra voltak kíváncsiak, mennyiben járul hozzá a kapott összeg a munkaerő megtartásához, mennyire elégedettek az érintettek a fizetésükkel, és mik a terveik. A szakszervezet kérdőívére 705-en válaszoltak, többségükben magasan képzett, diplomás szakdolgozó. Kiderült: a válaszadók 83 százaléka a béremelést követően sem elégedett a keresetével.
A szakszervezet elnöke szerint a munkaadók általában a bértáblában lévő aktuális összegeket emelték átlagosan 21 százalékkal, de sokak mégsem vittek haza ennyivel többet, mivel az érintettek 63 százalékának a béremeléssel egy időben csökkentették a korábbi pótlékok összegét. Mindössze a válaszolók 17 százaléka érzékelt a 21 százalékos béremeléssel azonos emelést, a többségnek nem érte el a 20 százalékot sem és
minden harmadik szakdolgozónak 10 százalékkal sem nőtt a fizetése.