Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Súlyos bírásgot szabott ki az MNB

Bankoknak, pénzváltóknak kell fizetniük a pénzmosás-megelőzési szabályok megsértéséért.

A jegybank 108,6 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki két bankra és három, az azok megbízásából tevékenykedő pénzváltó társaságra a pénzmosás megelőzését, megakadályozását célzó szabályok megsértéséért. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a pénzváltók - amelyeket bankjaik elégtelenül ellenőriztek - több pénzmosásgyanús ügyletet nem jelentettek, nem kérdeztek rá ügyfeleik pénzeszközeinek forrására, emellett hiányos volt szűrési és kockázatértékelési gyakorlatuk is.

A jegybank hangsúlyozta, hogy a feltárt hibák ellenére a hazai pénzügyi rendszer pénzmosás-megelőzési szempontból is stabil, megbízhatóan működik.

Az MNB 2020 augusztusától témavizsgálatot végzett a Raiffeisen Bank Zrt.-nél, a Takarékbank Zrt.-nél, valamint a két hitelintézet valamelyike által megbízott egyes pénzváltó ügynököknél, így a Best Change Team Kft.-nél, a Ciklámen-Tourist Idegenforgalmi Zrt.-nél, a Corner Trade Kft.-nél, az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-nél és a Szalai-Dodá Kft.-nél. A pénzváltási tevékenységhez kapcsolódó pénzmosás megelőzési eljárások, kontrollok alkalmazására vonatkozó jogszabályi előírások betartását tekintették át.

Az érintett pénzváltó ügynökök több alkalommal nem vagy nem a jogszabálynak megfelelően tettek eleget a pénzmosásgyanús ügyletekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek az illetékes pénzügyi információs hatóság felé. Az MNB kiemeli, hogy ha ezek a - haladéktalanul megteendő - bejelentések elmaradnak vagy késnek, az veszélyezteti a hatóság hatékony fellépését a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús tranzakciókkal szemben.

Egyes pénzváltók emellett számos alkalommal nem is szerezték be kockázatosnak tekintett ügyfeleiktől (még a jogszabályban előírt kötelező esetekben sem) a pénzeszközeik forrására vonatkozó információkat, így nem is ítélhették meg megfelelően az adott tranzakciók, illetve ügyfelek pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatát.

Az MNB hiányosságokat tárt fel egyes pénzváltóknál a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos szűrőrendszeri riasztások dokumentálásában és az erre vonatkozó eljárásrendben is. E monitoringtevékenység alapvető fontosságú a pénzmosási kockázatok megállapításához, hiszen elsődlegesen a szűrőrendszer által generált riasztások feldolgozása alapján állapítható meg a gyanús ügyletek bejelentésének szükségessége. A pénzváltók belső kockázatértékelése sem tartalmazta az elvárt módon a tevékenységükhöz kötődő pénzmosási kockázatokat, egy pénzváltó ügynöknél pedig az egyes ügyletekhez, ügyfelekhez kapcsolódó adatmegőrzési gyakorlat sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A jegybank megállapította, hogy a megbízó hitelintézetek - jogszabályból eredő kötelezettségük ellenére - saját ügynökeiknél végzett vizsgálataik során nem vagy nem teljeskörűen tárták fel a pénzváltók bejelentési, a pénzeszköz források eredetének azonosítására vonatkozó, illetve a szűrési és belső kockázatértékelésük elégtelen volta miatti jogszabálysértéseket. Márpedig a hitelintézetek ellenőrzései kiemelt jelentőségűek, hiszen (társasági formája, mérete alapján) nem minden pénzváltó ügynöknek kell belső ellenőrzési funkcióval rendelkeznie. Ha viszont nem megfelelőek a megbízó hitelintézet kontrolljai, azok nem tárják fel az ügynökei vonatkozó kockázatait.

Mindezek nyomán a jegybank a mindenkori pénzmosás-megelőzési jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó figyelmeztetés mellett - határidők kitűzésével - kötelezte az érintett hitelintézeteket és pénzváltókat a jogsértések megszüntetésére, valamint a bankokat a pénzváltó ügynökeiknél elvégzendő teljes körű, a jogsértések kiküszöbölését célzó intézkedéseikre fókuszáló pénzmosás-megelőzési vizsgálatok lefolytatására.

A hiányosságok miatt az MNB a Raiffeisen Bank Zrt.-re 16,25 millió, a Takarékbank Zrt.-re 12,5 millió, a Ciklámen-Tourist Idegenforgalmi Zrt.-re 36,875 millió, a Corner Trade Kft.-re 19,25 millió, az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-te 23,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki (a két másik pénzváltó a figyelmeztetéseken és kötelezéseken túl nem kapott pénzbírságot). A bírságösszeg mértékét több esetben enyhítette, hogy az érintett társaságok megkezdték a hibák kijavítását.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×