Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
329.9
bux:
145748.27
2026. október 28. szerda Simon, Szimonetta
Áder János köztársasági elnök tanúságtétele az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) a budapesti Hungexpón 2021. szeptember 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Drámai adatokról beszélt Áder János

Személetváltást sürgetett a köztársasági elnök.

A biológiai sokféleség megőrzésének fontosságáról beszélt Áder János államfő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amelyről a hirado.hu számolt be.

Elmondta: a Föld történetének eddigi öt kihalási hulláma közül egyik sem volt a jelenlegihez hasonlóan gyors ütemű és egyik sem volt egyetlen faj, az ember tevékenységének eredménye.

A nyolcmillió állat- és növényfajból mára egymillió jutott a kihalás szélére.

Ezt jelentős részben a tájhasználat megváltozása okozza, a túlvadászás és a túlhalászás - mutatott rá.

A klímaváltozás a tengerek kémiai összetételét is befolyásolja, savasodásuk döntően változtathatja meg a tengerek élővilágát - hangsúlyozta, de szólt az invazív fajok megjelenésének káros hatásairól is.

Mindennek a megélhetésre is hatása van - mondta Áder János. A beporzók pusztulása például mára 500-600 milliárd dolláros kiesést eredményezett a mezőgazdasági termelésben. Az élelmiszertermelés 75 százaléka ugyanis a beporzó rovaroktól függ, de például az Egyesült Államokban az elmúlt öt évben a méhcsaládok fele pusztult el, mert nem vigyáztak rájuk. Kína egy részén pedig már teljesen eltűntek a beporzók, ott a gazdák maguk porozzák már a gyümölcsfákat tollseprűk segítségével.

Mindezek elkerülését szolgálja például az az uniós népi kezdeményezés, amely a kérdés kezelésére, új szabályok kialakítására kéri az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot. Elmonda: több mint egymillió uniós polgár mellett ő is aláírta ezt Nagy István agrárminiszterrel együtt.

Az ENSZ is elfogadott egy globális megállapodást arról, hogy növelnék a védett szárazföldi és tengeri területek arányát 30 százalékra. Jelenleg ugyanis előbbinek csupán 15, utóbbinak pedig 7 százaléka védett terület. A nemzetközi szervezet az invazív fajok visszaszorítását is szorgalmazta az együttműködés keretében, ahogy a káros növényvédő szerek használatának korlátozását is.

Áder János szerint azonban emellett személetváltásra is szükség van. Jelenleg ugyanis jelentős támogatást kapnak olyan tevékenységek, amelyek veszélyeztetik a biológiai sokféleséget. Ezen forrásokkal szerinte éppen a biodiverzitás megőrzését kellene segíteni.

Az államfő a magyarországi eredményekről is beszámolt:

az elmúlt tíz év döntéseinek eredményeként a védett területek aránya 22 százalékre emelkedett és 45 százalékkal nőtt a védett őshonos haszonállatok száma.

Beszámolt olyan helyi kezdeményezésekről is, amelyek a víz megtartását célozták és amelyek nemcsak a biodieverzitást növelték, hanem a mezőgazdaság terméseredményét is.

A jövőről szólva az erdősítési program folytatását és a vizes élőhelyek helyreállításának tervét emelte ki Áder János.

Címlapról ajánljuk
Patkányhelyzet és csótányhelyzet is van Zuglóban, Rózsa András polgármester intézkedést kért

Patkányhelyzet és csótányhelyzet is van Zuglóban, Rózsa András polgármester intézkedést kért

Budapesten több zuglói utcából is érkeztek bejelentések a rágcsálók elszaporodása miatt. A Róna, a Bosnyák, a Bácskai és az Ilka utcában a lakók szerint a patkányok már kertekben, pincékben, sőt fényes nappal a közterületeken is megjelennek. Rózsa András polgármester levélben fordult Karácsony Gergely főpolgármesterhez és a Fővárosi Csatornázási Művek vezetőjéhez, és sürgős helyszíni vizsgálatot és hatékonyabb patkányirtást követelt.
inforadio
ARÉNA
2026.10.28. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Árokszállási Zoltán az MBH Elemzési Centrum igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×