Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt szólal fel a Gazdaság újraindításáról címmel az Országgyűlés idei első ülésén 2021. február 15-én. Hátul Kövér László házelnök.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: amit Brüsszel ma tesz, az árulás

Az év végéig 17 millió koronavírus-vakcina áll rendelkezésre Magyarországon; jöhet a 200 ezer forintos bruttó minimálbér, a családosok és a 25 éven aluliak szja-visszatérítése, illetve mentessége. Így indította Orbán Viktor a parlament őszi ülésszakát.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában jelezte, hogy a hitelmoratórium későbbi kivezetését követően további intézkedéseket jelent be a parlament hétfőn induló tavaszi ülésszakán, ennek napja pedig most eljött.

Járványhelyzet

Orbán Viktor először is a járványhelyzetről beszélt, dicsérve a gyors oltási programot.

"Az oltásnak köszönhetjük, hogy ismét megteltek élettel az utcáink és a tereink. Az oltás tette lehetővé, hogy meglátogathassuk családtagjainkat, elmehessünk nyaralni, elindulhasson az oktatás" - mondta.

Közölte, "lesz negyedik hullám", de "tudjuk, mi működik, mi nem". Szerinte nem elegendő a kórházi korlátozás és a maszkkötelezettség sem, oltás kell, "ezzel tudjuk kordában tartani a negyedik hullámot".

A harmadik oltásról elmondta, "mindenki védettebb lesz annál, aki nem".

Közölte,

az év végéig 17 millió vakcinát tud eloltani az ország,

ha szükség lesz rá, első, második vagy harmadik oltás, mindegy.

"Akik nincsenek beoltva, kockáztatnak", akár életet is - tette hozzá.

Bejelentette, a kormány javasolja a parlamentnek a "vészhelyzet" (veszélyhelyzet) és a rendkívüli jogrend év végéig történő meghosszabbítását.

Gazdasági újraindítás

Felsorolása szerint az idei év második negyedévében két számjegyű minden növekedési adat, ami lehetővé teszi, hogy 5,5 százalék fölött legyen az éves GDP-növekedés, így már előrébb tart az ország, mint a válság előtt.

Aláhúzta, 4,7 millió fölötti a foglalkoztatottak száma, 4 százalék alatti a munkanélküliségi ráta,

"egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatástól",

"a gazdaságban inkább már munkaerőhiány van".

Nemzeti konzultáció

A nemzeti konzultációt - érvelt - azért indította el a kormány, mert újabb járványok és népvándorlások veszélye fenyeget; 1 423 000 választ kaptak, a válaszadók több mint 90 százaléka egyetértek a minimálbér emelésével, a gyermeket nevelők adóvisszatérítésével és a hitelmoratórium átmeneti meghosszabbításával.

Adóvisszatérítésben részesülnek az ekhós adózók is - tette világossá, összességében 600 milliárd forintot térít vissza az adóhivatal 2022 februárjában, 1,9 millió szülőt érint ez.

A nyugdíjasok újabb kompenzációt, illetve prémiumot kapnak, 50 ezer forintnál magasabb lesz a plusz részükre - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, a 13. havi nyugdíjat "a lehető leggyorsabban" visszaadják.

A fegyveres és rendvédelmi dolgozók hathavi "fegyverpénzt" kapnak, bevezetik a 25 éven aluliak szja-mentességét, és

tárgyalásban állnak a munkaadókkal, hogy január 1-jével 200 ezer forint legyen a bruttó minimálbér, "jó esély van",

fogalmazott Orbán Viktor.

Afganisztán

Felidézte, Magyarország az Egyesült Államok kérésére vett részt az afganisztáni misszióban, és ugyanígy jött ki onnan; utólag bizonyítást nyert, hogy az Egyesült Államok rosszul ítélte meg a helyzetet és komoly veszélyhelyzetet idézett elő.

Elismerését fejezte ki az ázsiai országban szolgált magyar katonák felé.

Ugyanakkor tisztázta, az Afganisztánból elinduló migránsokat a térségben kell tartani, "a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni", ismételte.

Migráció

Idén eddig 73 617 illegális migránst fogtak a határon, egy év alatt háromszorosára nőtt az ezzel próbálkozók száma, ugyanígy háromszor annyi embercsempészt is fogtak el a rendészek.

A témával kapcsolatban újra leszögezte, Brüsszel és Berlin hátbatámadta az Európát védő Magyarországot.

"Amit Brüsszel ma tesz, az árulás, a béke és a biztonság elárulása"

- szögezte le.

Szerinte a nézetkülönbségek áthidalhatatlanok, szorgalmazta, a migrációval kapcsolatos minden hatáskört Brüsszel adjon vissza a nemzetállamoknak.

Gyermekvédelmi törvény

Szerinte Brüsszel a gyermekvédelmi törvényt is támadja, felszólítást küldött törvények átalakítására, de a kormány álláspontja az, hogy nem engednek teret semmilyen irányú szexuális propagandának.

"Ebben a kérdésben a végső szót a magyar emberek fogják kimondani népszavazáson" - erősítette meg Orbán Viktor, rámutatva, hasonló döntéseket a nyugati országokban az elit döntött el, nem a nép, "mindenki söprögessen a saját portája előtt".

Helyreállítási alap

Aggályosnak nevezte, hogy 8 ország még mindig nem részesült a helyreállítási alapból, Magyarország "követeli, hogy a Bizottság hagyjon fel a megkülönböztetéssel, Magyarország nem kerülhet versenyhátrányba más országokkal, a forrásokat a magyar költségvetés és a nemzetközi pénzpiacok "már biztosították".

Aranytartalék

Arról is beszélt, a közelmúltban 30-szorosára nőtt Magyarország aranytartaléka, amivel a világ országainak első harmadába lépett az ország.

Gázszállítás

Beszámolt az orosz gázszázllítási szerződés megújításáról, amely segít megtartani a rezsicsökkentés eredményeit, olcsó marad tehát a gáz.

Összefoglalásként a kormányfő elmondta, nem szabad letérni a nemzeti érdekképviselet útjáról. "Legyen továbbra is Magyarország az első" - zárta szavait.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×