Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
332.28
bux:
120980.2
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Pixabay
Nyitókép: Pixabay

CÖF: legyen munkaszüneti nap június 19-e!

Ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot.

A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) azt javasolja, hogy legyen nemzeti ünnep, egyben munkaszüneti nap június 19-e, amely napon 1991-ben az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot.

Fricz Tamás politológus, a CÖF kurátora a civil szervezet keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta:

június 19-e jelentősége "történelmünk két fénylő napjához", március 15-éhez és október 23-ához mérhető.

"Június 19. olyan nemzeti ünnep lehet, amely nemcsak ideiglenesen kivívott, hanem tartósan megszerzett, máig élő függetlenségünk és szabadságunk szimbóluma lehet" - hangoztatta.

Kijelentette: ezt a szuverenitást újra és újra támadás érheti "a legkülönfélébb geopolitikai és globális irányokból", ezért a védelme "elemi kötelességünk".

Június 19., illetve június mindenkori utolsó szombatja jelenleg a magyar szabadság napja, nemzeti emléknap, de nem munkaszüneti nap - mutatott rá Fricz Tamás, aki azt javasolta, hogy ezután ne június utolsó szombatján, "egyfajta laza piknik keretei között" ünnepeljünk, hanem valóban június 19-én, és ez legyen munkaszüneti nap.

Javaslatának érvei között említette, hogy június 19. nem kapta meg kellő figyelmet az elmúlt 30 évben. A politológus ennek egyik fő okának nevezte, hogy a rendszerváltás éveiben nem történt meg a világos elhatárolódás a korábbi diktatórikus rendszertől. "Nem volt történelmi igazságtétel és lusztráció, velünk maradt a posztkommunizmus legalább 20 évig, ami árnyékot vetett 1991. június 19-ére is" - fogalmazott.

Fricz Tamás szerint fontos elválasztani egymástól a június 16-i és a június 19-i emléknapot. Előbbi napon tartották 1989-ben Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak újratemetését a Hősök terén - idézte fel, hozzátéve: a két emléknap nem egyenrangú és "csak június 19. méltó arra, hogy nemzeti ünneppé váljon".

A politológus úgy véli: június 16. szimbolikája "finoman szólva is ellentmondásos", mivel "az újratemetésen az ellenzéki pártok végül is elfogadták, hogy a kommunistákkal mintegy vállvetve álljanak a felállított sírok előtt". Ezzel - közölte - az akkori ellenzék azt üzente, hogy pártállami vezetőkkel, a forradalmat leverőkkel kell a rendszerváltást végigvinni Magyarországon.

Fricz Tamás hangsúlyozta: "a kiábrándító üzenetű rendezvény" egyetlen, a rendszerváltást komolyan szimbolizáló eseménye Orbán Viktor, a Fidesz vezetőjének akkori beszéde volt, amelyben a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonulását, és "ezzel a valóságos rendszerváltást követelte". "Orbán Viktor beszéde volt az egyetlen, ami szembement a pártállam és az ellenzék között köttetett alkuval" - mondta.

Hozzátette, hogy június 16-ával szemben június 19. alku és megalkuvás nélküli pillanat volt, amely a magyar történelem két legfontosabb vágyát juttatta érvényre: "a nemzeti függetlenség és szuverenitás visszaszerzését, illetve a kommunista diktatúrától való megszabadulást".

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke az eseményen a többi között arról beszélt, hogy az ellenzék "áldatlan háborút" indított a keleti vakcinák beszerzése és beadása ellen. Az ezzel ellentétes álláspontot képviselő CÖF-CÖKA nevében Csizmadia László köszönetet mondott Oroszországnak és Kínának, hogy - mint fogalmazott - a jóvoltukból Magyarország Európában és világban az elsők között áll az átoltottság terén.

Közölte: "Brüsszelben felülkerekedett a multinacionális gyógyszergyárak által megfizetett liberális pártérdekű lobbizó maffia", és a kettős mérce már a vakcinák engedélyeztetésével kapcsolatban is teret nyert. Egyúttal határozottabb büntetőjogi fellépést sürgetett azokkal szemben, akik politikai haszonszerzésből kockáztatják a magyar emberek egészségét és életét. "A baloldal gátlás nélküli hazugságáradata és oltásellenessége jelenleg nem ismer határokat" - hangoztatta.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy konferenciasorozat indul az Európai Unió jövőjéről, ennek keretében a nemzeti érzelmű civilek kifejthetik álláspontjukat fontos politikai, gazdasági és társadalmi kérdésben. A kezdeményezés célja egy széles körű vitafórum létrehozása, amely alapján az uniós döntéshozók politikai következtetéseket vonhatnak le az EU jövőjét meghatározó kérdésekben - fűzte hozzá. Álláspontja szerint a konferencia mérföldkő lehet a nemzetek Európája és az európai föderalizmus koncepciójának versengésében.

Kitért arra: a sorozat keretében a CÖF-CÖKA fel fogja hívni a figyelmet az EU intézményeivel szembeni demokratikus kontroll hiányára, a jelenlegi neoliberális gazdasági irány tarthatatlanságára, a demográfiai válságra, a bevándorlók integrációjának kudarcára, az általuk hibásnak tartott uniós külpolitikára, amelynek következtében az EU egyre súlytalanabbá válik a nemzetközi térben, és hozzá kívánnak szólni a klímavédelem kérdéséhez is, képviselve a magyar kormány álláspontját.

Címlapról ajánljuk
Közel-Kelet-szakértő: egy iráni háború rendkívül kockázatos lenne most az Egyesült Államoknak

Közel-Kelet-szakértő: egy iráni háború rendkívül kockázatos lenne most az Egyesült Államoknak

Az Egyesült Államok jelen pillanatban komolyan mérlegeli a katonai csapás lehetőségét, ennek zajlanak az előkészületei. Iránban is egy komolyabb mozgósítást látunk a Forradalmi Gárda részéről, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összecsapás biztosan be is fog következni – vélekedett Csicsmann László.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
Felejthető éven vannak túl az ingatlanbefektetések

Felejthető éven vannak túl az ingatlanbefektetések

A korábbi évektől elmaradó hozamokkal zárták a tavalyi évet a magyar ingatlanalapok, kétszámjegyű nyereség elérésére nemigen volt lehetőségük a magyar lakossági befektetőknek, de az ingatlanalapok időnként a kihívásokkal teli környezetben is képesek voltak az állampapírokénál magasabb hozammal gazdagítani a befektetőiket. Mutatjuk, mely alapokkal lehetett a legjobban keresni – a több szempont mentén szűkített mezőny első helyét a Gránit Alapkezelő egyik alapja szerezte meg. Ha a pénzáramlásokat nézzük, ott már kedvezőtlenebbek a folyamatok, a befektetők régóta kifelé veszik a tőkét az ingatlanalapokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×