eur:
405.89
usd:
366.57
bux:
86793.53
2025. április 10. csütörtök Zsolt
Egy hajó közlekedik a Dunán a szmogos, ködös időben a fővárosban 2017. február 15-én. Budapesten ismét elrendelte Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, miután a mérőállomásokon a szálló por légszennyezettségi szintje február 13-án három, 14-én pedig négy mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Országszerte tisztult a levegő

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteken azt írta: az előrejelzés szerint nem várható jelentős változás.

Az NNK adatai szerint csak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnokon és Sajószentpéteren kifogásolt a levegő a magas szállópor-tartalom miatt. A többi mérőállomással rendelkező településen elfogadható a levegőminőség.

A Főpolgármesteri Hivatal azt közölte: Budapesten megfelelő szintre csökkent az aeroszolszennyezettség, ami a napokban várhatóan fennmarad.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.10. csütörtök, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kockázat vagy lehetőség a génmódosított élelmiszer?

Kockázat vagy lehetőség a génmódosított élelmiszer?

A génmódosítás és a génszerkesztés a szakemberek szerint kulcsfontosságú segítséget jelenthet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, sokan azonban attól tartanak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejthet magában. De mit is jelent pontosan a génmódosítás és miben más a génszerkesztés? Valóban ezek a biotechnológiai eljárások jelenthetik a jövő élelmezésének kulcsát? És miért tiltja az Európai Unió a genetikailag módosított növények termesztését, miközben világszerte már több mint 200 millió hektáron vetik őket? Erről a témáról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×