eur:
394.62
usd:
365.22
bux:
65482.75
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Magyar hősök: Arany A. László – Mindszenty szlovákiai „szövetségese”

Sorozatot indít az InfoRádió együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembeszálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban szereplő életpályák bővebben a Magyar hősök - Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatók.

A második világháború befejezése után kezdetét vette a szlovákiai magyar kisebbség történetének legnehezebb időszaka. Ám ezekben az években is voltak olyanok, akik a közösség sorsa iránt érzett felelősségtől vezérelve egyénileg vagy szervezett formában szembeszálltak az új formát öltő embertelenséggel. A tucatnyi kezdeményezés közül a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség volt a legszervezettebb és legtovább működő illegális mozgalom, amelynek vezetője 1946 tavaszán Arany Adalbert László lett.

Arany A. László 1909. szeptember 19-én született az Andrássyak ősi birtokán, Betléren. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban végezte, magyar és szláv nyelvészetet, valamint filozófiát hallgatott. A stúdiumok befejezése után a Comenius Egyetemen maradt tanársegédi állásban, majd a pozsonyi magyar nyelvű reálgimnáziumban tanított, 1943-ban pedig a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa lett. 1945 után ideiglenesen sikerült megtartania pozícióját, sőt ’46 őszétől átmenetileg a Comenius Egyetem magyar szemináriumának tanársegédi állását is elnyerte. Az időközben a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség élére került Arany 1946 októberétől – az állását kockáztatva – az egyetem falai között szervezte meg az illegális csoport találkozóit.

A szervezet 1946 és ’48 között kérdőíves felméréssel dokumentálta a szlovákiai magyarok helyzetét. A felmérés – amelyet a magyar kormány, illetve Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek felvetése alapján végeztek – a reszlovakizáció, a csehországi deportálások és a magyar–szlovák lakosságcsere körülményeit és következményeit volt hivatott feltárni.

A népi szövetség a szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatban eddigi ismereteink szerint összesen két tucat memorandumot, beadványt dolgozott ki. A párizsi béketárgyalások előtt, 1946 augusztusában egy hétoldalas békememorandumban fejtették ki az álláspontjukat Gyöngyösi János külügyminiszternek. A dokumentumban – többek között – nagyhatalmi felügyelet melletti népszavazást kezdeményeztek a vitás területek hovatartozásáról. „Rólunk, de mivelünk!” – így szólt az utolsó pont címében megfogalmazott jelszó.

A népi szövetség és Arany A. László bukásához a Mindszenty-per vezetett el. A szervezet két tagját, Varró Istvánt és Krausz Zoltánt az érseknél lefolytatott házkutatás során lefoglalt dokumentumok alapján Budapesten őrizetbe vette az ÁVH, akik azután átadták őket szlovák kollégáiknak. A hatóságok egy hónap leforgása alatt harminckilenc személyt tartóztattak le és hallgattak ki.

Arany A. Lászlót 1949. március 2-án tartóztatták le pozsonyi lakásán. A szlovák államvédelmi hatóság három pontban indokolta meg az eljárást:

  • Arany titkos államellenes szervezetet alakított azzal a céllal, hogy megdöntse a csehszlovák népi demokratikus rendszert;
  • társait hírszerzésre utasította, és a megszerzett információkat „a Nyugat beépített kémjén”, Mindszentyn keresztül a nyugati hatalmak tudtára akarta hozni avégett, hogy Dél-Szlovákiát elszakítsa Csehszlovákiától;
  • 1946 decemberétől pedig államellenes röplapokat terjesztett.

Az államvédelmi hatóság a kirakatperekre jellemző gyorsasággal, egyetlen hónap alatt végezte el és zárta le a vizsgálatot. Az ügyben a vádat a második világháború utáni szlovákiai koncepciós perek egyik leghírhedtebb szereplője, Anton Rašla képviselte politikai cirádákkal jócskán feltupírozva az őrizetbe vettek állítólagos bűnlajstromát.

A perben háromnapos tárgyalást követően, 1949. december 30-án született ítélet. A perbe fogott harminckét gyanúsított közül tízet kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek, huszonkét gyanúsítottat pedig felmentettek a vádak alól. A legsúlyosabb büntetést Arany kapta: főbüntetésként nyolc év szabadságvesztést és százezer korona pénzbüntetést. Társai szerint azért ő kapta a legsúlyosabb ítéletet, mivel a per során is kiállt tettei jogossága mellett.

Letartóztatásától számítva hat évet, két hónapot és tíz napot töltött Csehszlovákia különböző fegyházaiban és munkatáboraiban. 1953 májusától a Nový Jičín-i fegyintézet jakubčovicei munkatáborában raboskodott, ahol a foglyok a helyi kőbányában dolgoztak rendkívül nehéz körülmények között, majd ’54 januárjában a Trutnovhoz közeli Rtyně v Podkrkonoší melletti munkatáborba került, ahol az elítélteket a közeli szén- és uránbányában több műszakban, végkimerülésig dolgoztatták. Aranyt február 2-án az éjszakai műszak során egy bányaomlás maga alá temette, ezt követően a Hradec Králové-i állami kórházban ápolták. Felépülése után csökkent munkaképessége ellenére a rettegett jáchymovi uránbányák köré szervezett kényszermunkatáborba került, innen 1954 tavaszán az ostrovi táborba szállították, ahol felszíni segédmunkát végzett. A szabadulást Antonín Zápotocký köztársasági elnök amnesztiarendelete hozta meg számára 1955. május 12-én.

Arany ezután rövid ideig a tudományszervezésnek élt (levéltárosként és muzeológusként), a munkatáborokban eltöltött évek azonban maradandó egészségkárosodást okoztak nála, és életének utolsó éveit már súlyos betegként élte Rozsnyón. Rövid időre visszatért a nyelvtudományhoz, de 1967. október 18-án elhunyt.

Aranyt és a népi szövetség perében elítélt társait 1990 szeptemberében rehabilitálta a Kassai Kerületi Bíróság.

Írta: Bukovszky László

További részletek az életpályát bemutató kötetről itt olvashatók.

A sorozat eddig megjelent részeit itt találja meg.

Irodalom

  • Bukovszky László: Arany A. László és a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség. In Tóth Károly–Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2007. 83–108.
  • Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója. Budapest–Somorja, Nemzeti Emlékezet Bizottsága–Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016.
  • Simon Attila: Arany Albert László élete és kora. In Tóth Károly–Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2007. 15–50.
  • Szarka László: Kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában. A Magyar Demokratikus Népi Szövetség 1945–49. In Ablonczy Balázs–Ifj. Bertényi Iván (szerk.): Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kósa László tiszteletére. Budapest, Booksin Print, 2002. 538–548.
  • Tóth László: „Hívebb emlékezésül...” Csehszlovákai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945–1948. Pozsony, Kalligram, 1995.
  • Tóth László: Hontalanok. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéhez 1945–1949. Pozsony, Kalligram, 2013.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×