Az Országgyűlés külügyi bizottság zárt ülésen tárgyalta a gyermekpornográfiával vádolt volt perui nagykövet, Kaleta Gábor ügyét.

A testület fideszes elnöke az ülés után felvetette a nemzetbiztonsági átvilágítás korszerűsítésének szükségességét. Németh Zsolt megdöbbentőnek és sajnálatosnak nevezte az egész ügyet, hiszen a magyar diplomáciára is komoly árnyékot vet egy ilyen botrány,

Mint mondta, a folyamatban lévő büntetőügyben a jogi és az erkölcsi felelősség egyértelmű megítélése a márciusban kezdődő bírósági tárgyalás eredményeképpen születhet meg.

A külügyi bizottság elnöke előremutatónak nevezte az ügy nemzetközi és hazai kezelését, felidézve, hogy a szakminisztérium és a magyar hatóságok azonnal léptek, amikor jelzés érkezett hozzájuk, és már tavaly márciusban hazarendelték a nagykövetet, illetőleg megfosztották rangjától. Hozzátette: ezt követően folyt le a nyomozás - márciustól novemberig -, amely vádemeléssel zárult, most márciusban pedig már bírósági szakba kerülhet az ügy.

A nagykövet hazahozatalával kapcsolatban Németh Zsolt rámutatott: ez mind a gyanúsított vonatkozásában, mind a kétoldalú kapcsolatok, illetve Magyarország megítélése szempontjából is indokolt volt. Németh Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy az ügyben sikerült a "pártpolitikai elemet" minimálisra csökkenteni, hiszen egy többszörös nemzetbiztonsági átvilágításon átesett nagykövetről van szó, akinek kinevezését mindenki támogatta.

Az ügy konklúziójaként felvetette:

a jövőben a nemzetbiztonsági átvilágítások rendszerével kapcsolatban folyamatos modernizációra, a kor követelményeinek való megfelelésre van szükség.

Jelezte: a bizottsági ülésen az Információs Hivatal felajánlotta, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatok a bizottság napirendjére fognak kerülni. Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese szintén reményét fejezte ki, hogy az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal felülvizsgálja és modernizálja a nemzetbiztonsági ellenőrzéseket. Elmondta:

a külügyi tárca kérésére - külügyi és nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva - 10 évre titkosították a bizottsági ülés anyagát.

Jelezte, írásbeli kérdéssel fordul az ügyészséghez, hogy kiderüljön például az, kinek a jelzése alapján történt meg a nagykövettel való kapcsolatfelvétel. A bizottsági ülés összehívását Mesterházy Attila, a testület szocialista alelnöke kezdeményezte.