A Páneurópai Piknikről és az 1989-es határnyitásról tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Szabadegyetemén Balog Zoltán miniszterelnöki biztos.

"A múltról ha vitatkozunk, mindig a jövő érdekében tesszük. A múltban bántó állítások lehetnek, amik nélkül a jövőben nem biztos, hogy fogunk tudni tájékozódni, és a keletnémet menekülteknek a kiengedése a magyar határon egy olyan történelmi esemény, aminek különböző értelmezései vannak, és ez a vita még mindig meghatározza a magyar közéletet, kinek milyen érdemei, bűnei, mulasztásai vannak ebben."

A Páneurópai Piknikben ott volt az a népi, polgári, ellenzéki nyomás, amely be akarta mutatni, hogy Európa közepén lehetne normális határviszony is - mondta Balog Zoltán, aki szerint

az osztrákok és a magyarok megmutatták Ceausescu Romániájának és egész Európának, hogy miben gondolkodnak akkor, amikor a határokról van szó,

és ennek a mai napra is van üzenete, akár a magyar-osztrák határ viszonylatban is.

A miniszterelnöki biztos kiemelte, Németh Miklós akkori miniszterelnök határnyitási megoldással jó viszonyt alakított ki az akkori Nyugat-Németországgal.

"Később is a magyar rendszerváltozás megmutatta, hogy mi a szabadság oldalán állunk. Szerintem azóta is az a feladatunk, hogy ezt ne engedjük el" - mondta.

Balog Zoltán 1989-ben a csillebérci menekülttáborban a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának megbízásából református lelkészként tevékenykedett.

"Az a drámai helyzet, amiben ott, abban a felfokozott idegállapotban voltak ezek a részben NDK-s fiatalok, részben idősebbek, részben nagycsaládosok, részben nagyon képzett egyetemi akadémikus emberek, részben kalandvágyó fiatalok, hogy nagy kihívás volt a megfelelő szavakat, lelkületet megtalálni, és úgy körülvenni őket, hogy életük egy nehéz döntésében - menni vagy maradni - mellettük álljunk."

Ebben a helyzetben nagyon sokan akartak megkeresztelkedni, hogy a keresztény hit erőt adjon számukra a jó döntések meghozatalában - fogalmazott Balog Zoltán.