A Takarék Index elemzői évről évre megvizsgálják a hazai üdülőövezetek lakóingatlan- és üdülőpiacának alakulását. Az adatok részletes elemzése során kiderült, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan tovább drágultak az ingatlanok az ország üdülőövezetiben is. A legnagyobb árnövekedés a tranzakciós fajlagos árak alapján a Velencei-tavat és a Vértes Üdülőkörzetet jellemezte, ahol a gazdát cserélt ingatlanokért fizetett átlagos négyzetméterárak 23,1 százalékkal emelkedtek. A második helyen a Mátra-Bükk Üdülőkörzet állt 22,8 százalékos áremelkedéssel, a harmadik pedig Budapest Üdülőkörzet lett 21,5 százalékos drágulásával, de nem sokkal maradt el tőle árnövekedésben a Balaton (21,1 százalék) sem. A legkevésbé a Tisza-tó környékén változtak az árak, 12 százalékkal.

Az elemzők 2019-ben erőteljes, országosan 10 százalék alatti, Budapesten inkább 10-15 százalék közötti növekedésre számítanak a lakóingatlanoknál. A nyaralópiacokon fontos árbefolyásoló tényezővé válhat a falusi csok, amely például számos Balaton környéki településen elérhető lesz, így adott esetben ezeken a településeken növekedhet az állandó lakosok száma, ez pedig felfelé hajthatja majd az otthonok árát.

A hazai kiemelt üdülőövezetek közül a legmagasabb lakóingatlanárakat az elmúlt években jelentősen megdrágult fővárosban találjuk, ahol 2018-ban a tranzakciós árak alapján átlagosan több mint 500 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként. A második legdrágábbnak a Balaton környéke számított, ahol a fajlagos átlagárak 334 ezer forint körül alakultak, a harmadik helyre pedig a Sopron, Kőszeghegyalja térség került 320 ezer forinttal. A legolcsóbban a Tisza-tónál lehetett lakóingatlant vásárolni üdülőövezetben, ott alig valamivel haladta meg a 60 ezer forintot a négyzetméterenként fizetendő összeg