Sem látványos javulás, sem nagyobb arányú romlás nincs - derült ki a 2018-as kompetenciamérés eredményeiből.
A matematikai felmérés átlageredményei szinte teljesen megegyeznek a tavalyi értékekkel minden évfolyam esetében. A szövegértésben a nyolcadikos és a tizedikes diákok szövegértési eredményei kicsivel jobbak a tavalyinál, a hatodikosok teljesítménye pedig kicsivel rosszabbak.
Az Oktatási Hivatal az eredményeket összegző kiadványban megjegyzi, hogy a fentebb látható adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak olyan trendről, amely mindhárom évfolyamon konzisz-tensen és több éven keresztül jelentkezett volna. Az egyes évek közötti évfolyamonkénti különbségek értéke szinte minden esetben szignifikáns, azonban a 2008-2018 közötti időszakban nem áll össze egyértelmű trenddé.
„Enyhe ingadozásokat láthatunk a szövegértés és a matematika területén is, amelyek évfolyamonként különböző irányban mutatnak kismértékű eltérést” - írja az Oktatási Hivatal elemzésében. Hozzáteszik: fontos hangsúlyozni, hogy az átlageredményeinek kismértékű változásával párhuzamosan az egyes intézmények szintjén komoly változások történhetnek az eredményekben.
Nincs változás a területi eredményeknél
Továbbra is elsősorban a budapesti, nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió teljesít jobban a kompetenciaméréseken, és az észak-magyarországi valamint az észak-alföldi régió van lemaradásban.
A legjobb eredményeket a budapesti diákok érik el, a leggyengébbet a községekben élő tanulók.
Az előző évekhez hasonlóan a szakközépiskolások - korábbi besorolásban szakiskolások - eredményei a leggyengébbek. "Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakközépiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd–egyszórásnyival marad az országos átlag alatt, a többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is” – olvasható az elemzésben. Hozzáteszik: "Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak".
Angolul rosszabbul, németül jobban tudnak az általános iskolások
A 2017/2018-as tanévben az Oktatási Hivatal negyedik alkalommal szervezett idegen nyelvi mérést a 6. és 8. évfolyamos tanulók számára. A mérés minden olyan tanulót érintett, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Az idegen nyelvi mérés azt vizsgálja, hogy a tanulók nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti szinteknek. A mérésben érintett tanulók 73 százaléka angolul, 27 százaléka németül tanul.
A hatodikosoknak A1-es szinten kell tudniuk angolul (képesek bemutatkozni, meg tudnak válaszolni és fel tudnak tenni egyszerűbb kérdéseket), a nyolcadikosoknak A2-es szinten kell tudniuk az idegen nyelven (képesnek kell lennie megérteni és használni olyan mondatokat, amelyek alap beszélgetési témákhoz - család, vásárlás, munka - kapcsolódnak).
Az Oktatási Hivatal által most közölt eredmények szerint
2018-ban a 6. évfolyamos angol nyelvi mérésen a részt vevő tanulók 65 százaléka, a 6. évfolyamos német nyelvi mérésen a részt vevő tanulók 76 százaléka, míg a 8. évfolyamos méréseken a részt vevő tanulók 60 százaléka szerzett megfelelt minősítést.
A mérésben érintett telephelyek 24 százaléka kiemelkedően jó eredményt, ugyanakkor 14 százaléka gyenge eredményt ért el. A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a Nyugat-Dunántúli régióban, a gyenge eredményt elérő iskolák aránya pedig a Dél-Dunántúli, az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régióban volt magasabb az átlagosnál.
A magolástól az "élő" nyelvtudásig
A Funside School nyelviskola angol vezető tanárai úgy látják, hogy a fő probléma az, hogy a gyerekek tudása nem áll biztos alapokon, az idegen nyelvet egyszerű bemagolandó tantárgynak tartják, ahelyett hogy eszköznek tekintenék a világ megismeréséhez. Ez a szemléletváltás nagyot javítana az eredményeken.
"Bizonyos tudással, minimális szókinccsel szinte minden hozzánk kerülő gyerek rendelkezik. A probléma ott van, hogy ez a tudás nincs rendszerezve a fejükben, illetve, hogy a gyakori tanárcserék miatt tulajdonképpen ugyanaz az tudásanyag kerül elő újra és újra az iskolában, így hátráltatva a szintbeli előrelépést” – mondja az iskola másik szakmai vezetője, Fancsali Kató.
