Infostart.hu
eur:
365.58
usd:
316.92
bux:
152533.21
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
Résztvevők az Akadémiai Dolgozók Fórumának Menet a tudományért címmel meghirdetett tüntetésén Budapesten, a Széchenyi téren 2019. március 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MTA szabadságáért tüntettek Budapesten

A tüntetők az Akadémia székháza elől az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elé vonultak, ahol a szervezők petíciót adtak át a tárca képviselőjének.

A demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) hirdette meg az MTA elnökségének ülésével egy időben Menet a tudományért címmel.

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat dolgozóiból szerveződött csoport demonstrációja az Akadémia épülete előtt kezdődött, ahol Szilágyi Emese, a tüntetés főszervezője, az MTA kutatója arról beszélt: nem szabad hagyni, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatát leválasszák az Akadémiáról, ennek érdekében eljuttattak egy levelet az ülésező elnökség tagjaihoz. Ebben felhívják a testület figyelmét arra, hogy az ITM minisztere még nem adott érdemi választ arra, hogy miért kívánja az MTA kutatatóintézet-hálózatát kiszervezni az Akadémia keretei közül.

"Az ITM a kutatóintézetek tervezett jövőbeni működését semmilyen nyilvános szakmai anyagban nem mutatta be, a kutatóintézet-hálózat jövőbeni irányítására létrehozandó testület, annak döntéshozatali mechanizmusa és hatáskörének tartalmi elemei nem tisztázottak" - hangsúlyozta. Ezek a problémák jelzik, hogy nem szabad a március 8-án az ITM és az MTA által aláírt közös szándéknyilatkozatban foglaltakat vállalható kompromisszumnak tekinteni - hangsúlyozta, utalva arra a dokumentumra, amelyben az MTA elnöke tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni.

A rendezvényen felszólaló tudósok az intézethálózat egységének, függetlenségének fontosságát hangsúlyozták, hiányolták a minisztérium garanciáit, szakmai koncepcióját az MTA átalakításáról.

Kamarás Katalin vegyész, az MTA kutató professzora beszédében azt javasolta, hogy az ITM által is példaként idézett német kutatási szervezeteket mediátorként vonják be.

A beszédeket követően a több száz fős tömeg a Lánchídon át az ITM Fő utcai épületéhez vonult, ahol a tüntetők piros lapot felmutatva tiltakoztak Palkovics László tervei ellen, valamint a miniszter lemondását követelték.

Orosz Ferenc, az MTA Enzimológiai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese az ITM előtt tartott beszédében kiemelte, hogy ragaszkodnak eredeti követelésükhöz és elutasítják a politikai zsarolással kikényszerített március 8-ai szándéknyilatkozatot.

A beszédeket követően az ADF nevében Szilágyi Emese tízpontos petíciót adott át az ITM munkatársának.

A petícióban követelik az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását, az MTA és kutatóintézeteinek egységének és függetlenségének megőrzését, az intézetek korábbi finanszírozási rendszerének fenntartását. Követeléseik között szerepel az, hogy a kormány garantálja a kutatóintézeti hálózat hosszú távú egyben maradását és a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyának fenntartását. A petícióban szerepel, hogy a tárgyalások az MTA és az ITM között legyenek nyilvánosak és a kutatói közösség képviselői is vehessenek részt rajtuk.

Az ADF követeli továbbá, hogy Palkovics László jelenjen meg az MTA májusi közgyűlése előtt.

Címlapról ajánljuk
Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az új alkotmánybírákat az Országgyűlés, le is tették az esküjüket

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját az Országgyűlés kedden titkos szavazással. A Fidesz és a KDNP „illegitimnek” tekinti a választást, ezért nem vett részt benne. A parlament már döntött a szakképzésről és az ügynökaktákról is, ma még szavaznak a dízeltámogatásról és a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről is.

Két ismert ember előállításáról üzent Magyar Péter

„A hírek szerint a nyomozók előállították az egyik leggazdagabb magyart, Tiborcz István üzlettársát, Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán. A Volánbusz-ügyről lehet szó, ahol többmilliárdos kár érhette az államot.
Eltűnik a készpénz, átrendeződnek a tartozások – komoly változás jön a követeléskezelésben

Eltűnik a készpénz, átrendeződnek a tartozások – komoly változás jön a követeléskezelésben

A készpénzes befizetés gyakorlatilag eltűnt a követeléskezelésből, miközben a telekommunikációs tartozások súlya már meghaladja a banki követelésekét, és egy 100 ezer forintos tartozás jogi eljárás esetén akár a duplájára is nőhet. A Portfolio Követeléskezelési Trendek 2026 konferenciájának második szekciójában az EOS kutatása mellett banki és követeléskezelői szereplők arról is beszéltek, hogy a nem teljesítő hitelek állománya egyelőre nem mutat látványos romlást, a legnagyobb bizonytalanságot most inkább a végrehajtási rendszer átalakítása és a devizahiteles ügyek rendezése okozza. Közben a szakma már azt keresi, hogyan lehetne jobb adatokkal, korábbi beavatkozással és mesterséges intelligenciával hatékonyabban kezelni a problémás ügyeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×